Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
I. A városi társadalom - 1. A város népessége és arculata
ben tovább csökkent és 1941-ben már csak a 12 százalékot tett ki. Ezzel szemben az iparból élők részaránya 1900-ban 32 százalék volt, a tisztviseló'ké és értelmiségieké pedig együttesen 11 százalék, de ez 1920-ig tovább nőtt. Utóbbiak magasabb arányát a város vármegyei székhely funkciója határozta meg. Ezzel szemben a gyáripar teljesen hiányzott, a városban egyetlen nagyobb gyár vagy üzem sem települt meg. A város jelentősebb termelő egysége három téglagyára volt, ahol 20-40 munkás állt alkalmazásban, valamint Schütz Sándor kékfestő üzeme, ahol fénykorában, a századforduló után 40-50 fő dolgozott. Ezek mellett egyetlen nagyobb foglalkoztató üzem működött, Faragó Béla magpergető üzeme, ahol növényi magvak, elsősorban fák (például fenyőtobozok) magvainak kigyűjtésével, szaporításával és facsemete kereskedelemmel foglalkoztak.11 Ebben az üzemben a munkáslétszám meghaladta a 100 főt, ezek java része azonban csak képzetlen idénymunkásként dolgozott. A városban semmilyen mező- gazdasági üzem (pl. szeszfeldolgozó) sem működött. Az iparból élők kategóriája alatt tehát nagyüzem híján a kisiparosokat kell érteni, az önmaga vagy esetleg egy-két segéddel dolgozó iparosokat. 4. táblázat: Zalaegerszeg népességének foglalkozási megoszlása 1920-ban Összes/fő % Keresó'/fó' % Mezőgazdaság 1976 14,9 995 17,5 Ipar 3422 25,8 1596 28,1 Kereskedelem és pénzügy 1115 8,4 486 8,6 Közlekedés 1019 7,7 292 5,1 Közszolgálat és értelmiség 1766 13,3 710 12,5 Véderő 689 5,2 549 9,7 Napszámos 299 2,3 148 2,6 Nyugdíjas, tőkepénzes 709 5,4 311 5,5 Házicseléd 527 4,0 500 8,8 Egyéb 1717 13,0 92 1,6 Összes jelenlévő népesség 13239 100,0 5679 100,0 11 Zalai életrajzi kislexikon 86. p. 17
