Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen

A rendezvénynek komoly visszhangja támadt, ugyanis a vármegye törvényhatósági bizottságának az ülésén is téma lett a vasárnapi nagy­gyűlés és a nyilaskeresztesek térhódítása. 1933. december 12-én he­ves vita zajlott ez ügyben, akkor ugyanis Rosenthal Jenő, a zalaeger­szegi zsidó hitközség elnöke szólalt fel a főispánhoz fordulva, és az említett gyűlésre utalva védelmet kért a helyi zsidóság részére. A fő­ispán válaszában azt mondta, hogy a jelentések szerint „a vasárnapi nemzetiszocialista gyűlésen semmi olyan dolog, illetőleg kijelentés nem történt, ami a felekez£ti izgatást kimerítené', ezért különösebb intézkedést nem tartott szükségesnek. Beszéde végét néhány bizottsági tag „bátorság” felkiáltással nyugtázta, ami arra utalt, hogy már e testületben is voltak hívei a mozgalomnak.123 A mozgalom zalai közéleti súlyát és jelentőségét 1934 elején egy rendkívüli esemény demonstrálta. A korszakban minden év május utolsó vasárnapján zajlottak a hősök napi megemlékezések, amikor a világháború áldozatairól emlékeztek meg. E napon Zalaegerszegen is hivatalos, a polgármesteri hivatal által szervezett ünnepség zajlott le, amelyen részt vett a nyilaskeresztes párt is. Először két beszéd hang­zott el, melynek során a fölkért, hivatalos szónok mellett Helmeczy István, a nyilas párt propagandafőnöke szólalhatott fel.124 A beszédek után a koszorúzási ceremónián virágot helyezett el a polgármester, a helyőrségparancsnok, a Vitézi Szék megyei küldöttsége, valamint a „megyei nemzeti szocialista párt nevében dr. Arvay István megyeve­zető”.125 Az ünnepséget díszmenet zárta, amelyen felvonult a helyőr­ség katonai alakulata, a leventék és a cserkészek csoportja, végül a díszfelvonulást a nyilas párt 400 fős zöldinges, egyenruhás menete zárta. Az esemény jól mutatta a nyilaskeresztes párt kezdeti társadal­mi elfogadottságát és támogatottságát. 1935 márciusának végén a hatóságok határozottan felléptek a nyi­laskeresztes párttal szemben, rendőrségi házkutatás volt Zalaegersze­gen Arvay István irodájában, ahol 10000 nyilas röplapot foglaltak le. Felekezeti izgatás miatt eljárás indult Arvay, a három Eimer, vala­mint a párt néhány más tagja ellen. A vád szerint szóban és írásban 123 Zalamegyei Újság, 1933. december 13. 124Zalamegyei Újság, 1934. május 29. és ZML IV. 401. b. 4/1934. 125 Uo. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom