Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen

kifejtett beszédeik a zsidó hitfelekezet elleni izgatást, valamint a fennálló társadalmi rend elleni lázftást tartalmaztak.126 Április 2-án a csendőrség tömegesen tartóztatott le zalai nyilas vezetőket és tagokat. A mintegy száz főt Zalaegerszegre szállították, kihallgatták, majd néhány napos fogva tartás után szabadon engedték őket. A választás előestéjén a hatóság azt is elrendelte, hogy a képviselőjelöltek nem hagyhatják el lakóhelyüket, tehát elvileg nem is mehettek el szavazni. Ezt a rendeletet a főszolgabíró a főispán utasítására hozta meg, aki attól tartott, hogy a képviselőjelöltek találkozása választóikkal olaj lesz a tűzre, és zavargások törhetnek ki. A feszültség hátterében egyértelműen a nyilasok és a hatóságok szembenállása húzódott meg. Ugyancsak a nyilasok tervezett akciója lett volna a választást megelőzően egy demonstratív, zászlós-egyenruhás bevonulás Zalaegerszegre, amit végül szintén betiltottak (a tiltó határozatot kihirdető küldöncre az egyik faluban ismeretlen tettesek pisztollyal rálőttek).127

Mindezek után nézzük részletesen a zalaegerszegi választás eseményeit. Ez a kerület azért különösen izgalmas, mert egyszerre jelent meg a három markáns politikai irányzat és vette fel egymással a küzdelmet. A három induló, aki vállalta a megmérettetést: a fent bemutatott nyilaskeresztes ifj. Eitner Sándor, a kormánypárt színeiben vitéz dr. Árvátfalvi Nagy István, végül a harmadik jelölt nem volt más, mint régi ismerősünk Farkas Tibor független jelölt, kereszténypárti programmal.

„Az ő ideküldésével a hősöket akarta a Vezér megtisztelni, azokat, akik nem csak a szájukkal voltak hazafiak, hanem áldozni is tudtak. ”128 Magyarázta Árvátfalvi saját képviselőjelöltté való kiválasztásának okát. Programjában markánsan jelenítette meg a gömbösi reformprogramot, melynek szükségessége a választókerület nagyszámú szegényparasztsága révén különleges aktualitással bírt. Ezt Árvátfalvi is jól látta, programjának vezérfonalát a reformok hangsúlyozása adta.

„A Nemzeti Egység fontos közjogi reformprogramot is hoz. Éppen ezért oszlatták fel a Házat, hogy el ne gáncsolja a régi parlament a nagy reformo126 Programjukat részletesen lásd Paksy 2005. 117-128. p.

127 Zalai Napló, 1935. március 27. és ZML IV. 402. 1121/1936.

128 Zalai Napló, 1935. március 19.

99