Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 1. A restauráció

baloldal-ellenességgel vegyítve.38 Jól mutatja ezt egy 1919. decemberi vezércikk néhány sora: „Azt hittük, hogy az a Friedrich István, akiben minden reményünk volt, aki minden nagy szeretetünket bírta, akit korunk egész melegével zártunk a keblünkre, azt hittük, hogy ő megért bennünket és kifejezi a mi akaratunkat, ami az egész világ akarata is: és megtisztítja ezt a nyomorúságos hazát a betolakodó kellemetlen vendégseregektől. Azt hittük, hogy az a nemzetrontó, valldsmételyező galíciai zsidó horda, amelyik elözönlötte sáska módra hazánkat, végképpen megszűnik itt létezni. Azt hittük, hogy ez a bűzös fekély, az a förtelmes genny ezó' seb, amit egyszerűen zsidónak hívnak Magyarországon - orvosi műtét alá kerül. [...] Szent István birodalmát még mindig zsidó-kazárok dúlják, keresztény testvéreink még mindig marakodnak egymás közt, mint a nádi farkasok. Az Isten- Ember haragszik ránk. Nyomor és éhség a haragja. Ha öklünk le fog zúdulni a templomrabló csordára, ha kisöpörjük utcai piszkunkat, Galíciának illatos bazsarózsáit, ha testvéri szeretettel fogunk kezet a keresztény Magyar- országgal, ha felebaráti odaadással kezeljük a keresztény magyar ügyet és az örökös torzsalkodás, az uralomravágyás (gusztustalan) erőlködései, személyi érdekek megszűnnek itten e földön: akkor a haraguó Isten ismét felénk fordul és megengedi, hogy imádjuk. De ha nem fog megszűnni a szörnyű marakodás: úgy széthullunk rokontalan és egyedülálló nép, mint a szélbe szórt száradt őszi levél. Széthullunk és jeltelen sírunk ott lesz az avarok és a longo- bárdok mellett és a hunokkal meg a szkítákkal fognak egy napon emlegetni a történelem betűi. Mint az idézetből látható, a szerző a magyar sorscsapásokért az ősi magyar átoknak tartott széthúzást és az ebből hasznot húzó zsidóságot tette felelőssé, mely mellett markánsan fogalmazódott meg a nemzethalál víziója.

A lap által megjelenített zsidóellenesség már a város első közgyűlésén is éles vitát váltott ki 1919. augusztus 21-én.40 Ekkor az izraelita hitközség elnöke, Boschán Gyula ügyvéd adott hangot tiltakozásának a Zalamegyei Újság előző napi száma miatt, „amely a város zsidó polgárai ellen a legsúlyosabb vádakat emelte, hazafiatlanságot, vallástalan- sdgot, gyávaságot vetett a szemükre”. Boschán szerint ezek az irományok * 34

38 Paksy 2006. 140-142. 155-158. p.

34 Zalamegyei Újság, 1919. december 18. 1. p. Kerecseny János: Ha kővel dobnak meg - mennykővel dobd vissza.

4(,Paksy 2006. 141-142. p.

51