Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 1. A restauráció
olyan „veszélyes párákkal teli légkört” teremtenek, amelyet „a legkisebb gyújtóanyag felrobbanthat, lángbaboritja városunkat és a romok alá temeti százával hitsorsosaimat: és evvel együtt városunk jó hírnevét”. Válaszként Pehm József emelkedett szólásra, aki szerint „a hivatkozott újságcikk nem vallásfelekezeti, hanem kizárólag politikai kérdéseket tárgyai', s a cikk „csupán a magyar kereszténységet hívja sorompóba szervezkedésre egy új keresztény alapokon nyugvó Magyarország felépítéséhez”. A Zalamegyei Újság a továbbiakban is folyamatosan fenntartotta és éreztette a nemzeti veszélyeztetettség érzését. Még 1922-ben is így írt vezércikkében: „Ma pedig nemcsak az álligfegyveres külső ellenség, hanem a megtérni nem akaró, kígyósimaságú, keblünkön melegedő, a kapualjakban meghúzódó, az útszélen briganti módjára tőrrel leselkedő belső ellenség ugrásra készen lesi az alkalmas pillanatot, mikor gyíklesőjét ismét a magyar nemzet sebektől borított testébe márthassa, hogy még abból a kevésből is kiforgassa, ami ezeréves gazdag múltjának dicső örökségéből megmaradt. A komoly veszedelem Damoklész kardja állandóan fejünk fölött lebeg. És aki ezt nem akarja észrevenni, nemcsak könnyelműséget és mulasztást, de súlyos, megbocsájthatatlan vétket követ el a magyar haza, a magyar nemzet ellen,”41 A lap fiatal pap-szerkesztője 1919 őszén, plébánossá történt kinevezése után lemondott tisztéró'l, s a továbbiakban - ahogy az egy saját kezű leveléből kiderül42 43 - igyekezett a lap hangvételét mérsékelni, az addigi radikális hangot azonban maga is elismerte elköszönésekor: „Ha néha éles is volt a lap hangja, mindenkor a porig alázott keresztény nemzeti eszme vezette toliamat3 - írta némi magyarázkodással. Pehm József nézeteit ekkor az az erősen antiszemita tartalmú politikai katolicizmus jellemezte, amely az országos politikában is komoly szerepet játszó Prohászka Ottokár püspök vagy Bangha Béla jezsuita szerzetes megnyilvánulásaiból vált ismertté, akik az 1910-es évek végétől publikált nézeteikkel döntő módon határozták meg a hata41 Zalamegyei Újság, 1922. február 1. A haza hív! (Kiemelések az eredetiben.) 42ZML IV. 402. 1.483/1920. 43 Zalamegyei Újság, 1919. szeptember 23. 52
