Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

I. Faluból püspöki mezőváros

Egerszeg püspöki birtoklása a középkor folyamán nem volt töretlen; a település többször is gazdát cserélt. Földesurai voltak többek között a Kaplony nembeli Márton comes, a veszprémi püspök és a Kőszegi család, majd királyi adományként a Kanizsaiak birtoka lett. 1394-ben a veszprémi püspök cserével szerezte meg, és ettől kezdve 1776-ig ő volt a város földesura.2

Egerszeget először 1421-ben egy királyi oklevél említi - némi bizonytalansággal - mezővárosként: possessio seu oppidum (falu vagy mezőváros). Ez a bizonytalanság azonban 1446-ra megszűnt, ekkor már egyértelműen oppidumnak nevezik a települést.

Sajnos Zalaegerszeg korai mezővárosi kiváltságait a maguk teljességében nem ismerjük részletesen, csak későbbi adatokból tudunk azokra visszakövetkeztetni. Bizonyos azonban, hogy elég korlátozottak voltak. Tudjuk, hogy vásárokat tarthatott, s lakóinak a város határait felügyelni kellett, azaz meg kellett akadályozniuk, hogy a város határából más földesűr, vagy annak jobbágyai önkényesen területet foglalhassanak, vagy szánthassanak el.

Az mezőváros 1568-as urbáriuma még ismerte a telekrendszert: az egy egésztelkes jobbágy évi egy forint cenzust és természetbeni szolgáltatásokat adott a földesürnak, a gabonavetéssel nem rendelkezők 6 dénárt fizettek. A gabonatizedeket általában nem keresztben, hanem szemben adták meg. A földesúr tisztviselője évente 3 hordó bort árulhatott ki a jobbágyok között, de a kiszabott bírságpénzekből is bevétele származott. A vár mellett kis allódium is volt, ahol baromfit is tartottak. A szőlőért hegyvám helyett borkilencedet adtak. A mezőváros határában külső birtokosok által használt szántóföldek is voltak, amelyek után kilencedet adtak. A vám földesúri jövedelem volt. A város évente 10 vásárt tartott. A Zala folyón lévő háromkerekű malomból a molnár a jövedelem kétharmadát a földesúrnak tartozott átadni.3

Zalaegerszeg az országos történelemben a török hódoltság idején jutott először nagyobb szerephez. Amikor a török 1566-ban elfoglalta Nagykapornakot, ahol a vármegye a gyűléseit tartotta, a vármegye Zalaegerszegre költözött át.

2Gyimesi, 1985. 10. p.

3Gyimesi, 1985. 12. p.

8