Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

I. Faluból püspöki mezőváros

A város jelentősége Kanizsa 1600-as török elfoglalásával tovább nőtt, Egerszeget ekkor fejlesztették végvárrá.4

A török hódoltsági időszak után Egerszegen is a békés fejlődés korszaka indult el. 1730-1732 között a régi vár alapjai fölött megépült a régi vármegyeháza, ezzel Egerszeg a vármegye hivatalos és végleges székhelyévé vált. A következő évtizedekben emelték a Kálvária kápolnát (1756), az ólai5 temetőkápolnát (1755),6 továbbá Bíró Márton veszprémi püspök a középkori templom helyébe 1747 körül7 egy új impozáns barokk stílusú templom építését kezdte meg, majd később, 1769-ben plébánia épület is épült.

A város életébe nagyobb változás akkor történt, amikor 1777-ben Mária Terézia egyházigazgatási reformjainak részeként Zala megye egy részét a veszprémi püspökségtől az újonnan alakított szombat- helyi egyházmegyéhez csatolta, és Zalaegerszeg uradalmát a szombathelyi püspöknek adományozta. Ettől kezdve a város új földesura a mindenkori szombathelyi püspök lett egészen 1848-ig. Ez a változás azonban csupán a földesúri hatalom megváltozását jelentette. A városra nézve ez pozitív előnyökkel nemigen járt.

Az, hogy a város és a püspökség kapcsolata nem volt mindig konfliktus mentes, részben éppen abból adódott, hogy Egerszeg 1848-ig nem csupán egyházigazgatásilag tartozott az egyházmegyéhez, hanem szoros gazdasági kapocs is összekötötte azzal. A mindenkori püspök a szokásos egyházi adókon, járandóságokon kívül a világi földesuraknak járó gazdasági előnyök és jogok nagy részét is élvezte. Az egerszegi uradalmi gazdaság ebben az időszakban - a szombathelyi és novai uradalom mellett - a mindenkori szombathelyi püspök egyik fő bevételi forrását képezte. Ezeknek a bevételeknek a növelésére irányuló törekvések, és az egyéb földesúri érdekek pedig gyakran üt4 Végh, 2010. 11. p.

3 Óla: Zalaegerszeg melletti település volt. Ma Zalaegerszeg része.

6 Pehm, 1934. 396. p.

7 Pehm József Padányi Bíró Mártonról szóló könyvének függelékében a templom építésének idejét 1756-ra teszi. (Pehm, 1934. 461. p.). A korábbi történeti munkák is 1750 és 1760 közé helyezték a templom építését. Ez a dátum Kostyál László kutatásai révén jelentősen módosult. (Megyeri, 2006. 117. p.).

9