Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei
nak bérbe (és nem másnak). Az árendát tehát a város egy licitáláson szerezte meg és csak arra az évre szólt, azaz 1823. december 31-ig. A feltételek a későbbi szerződésekben foglaltakhoz hasonlóak voltak. Védték az uradalmi alkalmazottak, cselédek, az egerszegi plébános és a gubacs-árendások érdekeit. Az uradalom - valószínűleg a korábbi tapasztalatokból okulva, és hogy a későbbi vitákat elkerülje - külön is kikötötte, hogy a városi sertések vetésekben és rétekben okozott kárait „tartozik a város mint árendás megtéríteni". Ehhez hasonló kikötésekkel kötött szerződést az uradalom a várossal még 1825-ben és 1827-ben is. 1825-ben 208 forint ezüstpénzért,1827-ben pedig mind az Alsó- mind a Felsőerdőn lévő makkoltatást évente 100 forint pengő pénzért adta bérbe uradalom az egerszegieknek.183 184 Az 1825-ös szerződésbe, és ezt követően már valamennyi szerződésbe — bár szerződésenként némileg eltérő feltételekkel - pedig belefoglalták, és biztosították az uradalmi birkák legeltetésének feltételeit is. „Mivel a sok árendások miatt a legelők megromlottak, arra való nézve az uraság birkái az erdei legelő nélkül el nem lehetnek, ezen egyezség szerint, úgy végeztetett, hogy a felső erdőnek Botfa'*5 felé való részén az Egervári útig, mindenek előtt a makk felétettessen, és azon erdő része 12— novemberben186 187 birkalegelőnek felszabadéttassék. Mégis, noha a hízómakkoltatás a folyó 1825- esztendei Karácson hava 25~ napjáig meghatároztatik, mindazonáltal, azon túl megmaradandó töredék makk az egerszegiek magló sörtvései- nekwl ingyen engedtetik, de már akkor az uraság birkái az egész erdőben szabadon fognak legelni. ”188 Az 1827-es egyezség a helyi plébános, valamint az uradalmi tiszt és cselédek számára a szabad makkoltatást továbbra is biztosította, és megtiltotta, hogy a kanászok az erdő fáit - főleg a gyümölcstermőket — tűzrakáshoz kivágják. A zsidó árendásai bevételének védelmére pedig továbbra is kikötötte, hogy a makkoltatást csak azután kezdjék, ha a zsidók a gubacsot már felszedték. Az 1832-ben kötött újabb makkoltatási szerződés lényegében ugyaneze183 ZML Zeg. v. régi lt. No. 476. 184 ZML Zeg. v. régi lt. No. 112. 185 Botfa Zalaegerszeg melletti település volt. Ma Zalaegerszeg része. 186 Azaz november 12-éig. 187 Sertéseinek. 188 ZML Zeg. v. régi lt. No. 476. 79
