Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
I. Faluból püspöki mezőváros
/. Faluból püspöki mezőváros Z alaegerszeg első írásos említése 1247-ből való. Ez az oklevél Egerszegen egy Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolnát említ, amely nem magánalapításü egyház volt, hanem püspöki felügyelet alá tartozott. Ezt a titulusát a templom a többszöri átépítés után is megtartotta. A 18. században épült (ma is álló) plébániatemplomot szintén Mária Magdolna tiszteletére szentelték. Patrocíniuma olyan fontos volt a település életében, hogy régi címerében is az ő alakja szerepel. Bizton állítható, hogy Egerszeg történetében az egyháznak, a vallásnak már a korai időktől kezdve fontos szerepe volt. Bár elmondható ez más települések esetében is - hiszen az egyház, illetve képviselői a középkor folyamán jelentős befolyást gyakoroltak mind kulturális, mind politikai és gazdasági szempontból az egész társadalom életében - Egerszeg esetében ez a befolyás azonban fokozottan érvényesült. Ez nemcsak a címerében megjelenő szent alakjából következtethető, hanem sokkal inkább azokból az iratokból, amelyek Egerszeg mezővárosnak, mint püspöki birtoknak a történetére vonatkoznak. A mindenkori püspök, mint egyházi hatóság a földesúri jogain keresztül a városi lakosság mindennapi vallási gyakorlatába is beavatkozhatott és bele is avatkozott. A 18. században születő uradalom és a város közötti szerződések rendszeresen tartalmaztak a lakosok gazdasági jellegű kiváltságai és kötelezettségei mellett szakrális elemeket is. Ilyen volt az istentiszteletek vasárnap és ünnepnapokon való kötelező megtartása, vagy a városi céhek ünnepi körmeneteken saját zászló alatt történő megjelenése.1 A földesúr a város kegyuraként a szakrális épületek építését és fenntartását nagyrészt magára vállalta. Mindezek ellenére a város és a püspökök kapcsolatát sokkal inkább lehet egy gazdasági érdekeken alapuló „birtok-földesúr” viszonyként tekinteni, és elemezni, mint „püspök-város” kapcsolatként. 1 ZML Zeg. v. régi lt. No. 8. 7