Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei
Azon kívül, hogy fát sem gyűjthettek, még a vadgyümölcs szedésétől is eltiltotta őket a tiszttartó, mert azt magának szedette fel.179 A konfliktust időről-időre azzal oldották meg, hogy az uradalom és a város egymással kötött szerződésekkel biztosította a maga jogait. Bár makkszedést a városnak kiárendáló első szerződés csak 1823-ból maradt fenn, de a meglévő uradalmi számadásokból tudjuk, hogy az uradalom 1801-ben 630 forintot szedett be makkoltatásból, amely azonban még nem jelentette azt, hogy a város a makkoltatásért már ekkor kollektív árendát fizetett volna. Sőt sokkal valószínűbb, hogy nagyrészt eladásból való bevételt jelentett, vagy kisebb-nagyobb csoportok - gyakran licitálással elnyert - árendáját, mint a gubacsszedés is, amelyet az uradalom rendszeresen a zsidóknak árendált ki.180 1810-ben azonban az uradalmi számadás egy olyan 50 forintos bevételt említ, amelyet „oppidam Zalaegerszeg pro emtis glandibus”, tehát Zalaegerszeg mezőváros a makkvásárlásért - valószínűleg kollektiven - fizetett ki.181 A makkszedést az uradalom - ha a városnak 1821 illetve 1823 előtt árendálta is - valószínűleg nem adta minden évben bérbe, azaz a gu- bacsszedéshez hasonlóan nem vált állandóvá a „makkárenda”. Ezért az erdőhasználat körüli problémákat sem oldhatta meg teljesen egy- egy ilyen bérlés. Az egerszegiek 1821-ben azzal a kéréssel fordultak Somogy Lipót püspökhöz, minthogy az Alsóerdőt az uradalom részére a tiszttartó fenntartotta, a városiak számára a Felsőerdőben lévő makkoltatás 150 forintos bérbeadását hagyja jóvá.182 A szerződésekben megszabott összeg befizetésével a város szabadon makkoltathatta sertéseit az erdőkben, vagy azok meghatározott részén. 1823-ban az uradalom ugyan szerződést kötött a várossal makkoltatásra, a szerződés elején azonban uradalom a „Zalaegerszegi Városnak, mint legtöbbet ígérőnek” megjegyzéssel azt sugallta, hogy a makkoltatási egyezséget nem a város által rákényszerített helyzetből kifolyólag köti, hanem gazdasági megfontolásból adja ki a makkoltatást 350 forintért a város,79ZML Zeg. V. régi lt. No. 96. 18,11810-ben például 130 forintot fizetett az uradalmi kasszába egy Raichen- feld Lőrinc nevű zsidó a gubacsszedésért. SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1801., 1810. 181 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1810. 182 ZML Zeg. v. régi lt. No. 104. 78
