Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei
1782-ben Szily püspök a számtartóját azért rótta meg, mert a téglaégetéshez szükséges fát az készpénzen, és nem az uradalom béreseivel vágattatta. A számtartó ezt válaszolta: „téglakemencének való fának vdgatása és hordása is hogy részszerint pénzbe esik igaz, mivel a két béres bizony nem győzi, nálunk való ember fizetés nélkül meg nem mozdul”.140 Bár az uradalom a téglaégetés jogához a téglaeladásból származó magas haszon miatt mindvégig ragaszkodott, szükség esetén, például nagy tűzvészek után előfordult, hogy ezt a kizárólagos jogát ideiglenesen feladta, és a városiak számára is engedélyezte a téglaégető kemencék felállítását. Ez az engedély rendszerint csak korlátozott időre szólt. Ez történt az 1826-os tűzvész után is, amikor az uradalom, a kereskedelmet szigorúan megtiltva, 6 évre korlátozva, csak saját használatra engedélyezte a városiak téglaégetési jogát.141 1833-ban, a 6 éves téglaégetési engedély lejárta után, a városiak az úriszéken keresztül ismét téglaégetési jogért folyamodtak az uradalomhoz. Kérelmüket azzal indokolták, hogy az 1826-os tűzvész után épített házak egy része főleg a földszínén, omladozni kezdett.142 143 A téglaégetés monopóliumát az uradalom csak 1845-ben és csak részben adta fel, amikor 1846. januári kezdettel engedélyezte a városnak, hogy az 3 évig, évente 6 forint 24 krajcár ezüstpénzért, azaz az előző évekkel ellentétben itt már meghatározott árendáért, az 1826. évi feltételek mellett, a város lakóinak szükségére szabadon égethet és készíthet téglát és 14Я cserepet. 140SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Szily levele Pintér Mátéhoz 1782. november 2-án, és Pintér Máté levele Szilyhez 1782. november 7-én. 141 ZML Zeg. v. régi It. No. 111. és No. 391. 142 ZML Zeg. v. régi lt. No. 395. 143 ZML Zeg. v. régi lt. No. 124. 63
