Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 2. Az uradalom vásárokból, tizedekből és kilencedekből származó bevételei, majorsági gazdálkodása
2. Az uradalom vásárokból, tizedekből és kilencedekből származó bevételei, majorsági gazdálkodása Bár Egerszeg országos vásárt tartó hely volt, az uradalomnak ebből nem származott kiszámítható jövedelme. Az országos és heti vásárok idején helypénzekbó'l befolyó uradalmi bevételek igen változatosak voltak. Az időjárás például nagyban befolyásolhatta, hogy a vásároknak milyen volt a forgalma. Hosszú, hideg tél, vagy esős hűvös nyár esetén nagyon lecsökkenhetett a vásári bevétel, hiszen kevesebb árus ment el a vásárba és fizetett helypénzt. Április és szeptember hónapok közötti vásárokon a rossz idő különösen nagy kárt okozhatott, mivel alapjában is ezeknek a vásároknak volt a legnagyobb a bevétele. Ezeken ugyanis már nemcsak a sátoros eladók jelentek meg portékáikkal, hanem baromvásárt is tartottak, ami pedig jelentősen megnövelte az uradalom számára vásári bevételeket. 1786-ban a vásárbíró így mentegetőzött a Szent György napi vásár alacsony hozama miatt: „A sátoros vásáron pedig, minthogy az első napon csak imitt amott volt sátor, a másik napon pedig, melyben a vásár lenni kelletett, a nagy irtóztató hideg, szeles eső egészen semmissé tette, úgyhogy senki sem árult s ember sem volt ”.144 De részben a hideg és rossz időnek tulajdonította Pintér Máté is Szily püspökhöz 1782. július 8-án írt magyarázkodó levelében a 1782. évi második negyedéves bevételek csökkenését. A rossz idő miatt ugyanis a vásárokon a tavalyihoz képest kevesebb bort árultak, kevesebb volt a helypénz, és a városi kocsmáros is kevesebb bort adott el.145 144SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786. 145SzEK ős XXVII/aisd I. p. „B” 2. Pintér Máté levele Szilyhez 1782. július 8-án. 64
