Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei
letre is termeltek, az uradalmi épületek építése és a meglévők fenntartása és javítása ugyanis nagy mennyiségű téglát és cserepet igényelt. A téglaégetés helye 1780 előtt még Fehérképnél volt, 1780-ban azonban már a Vörös alatt a majornál állt a kemence. 1781-ben a téglaégetésből, illetve az eladott téglákból 289 forint, 1801-ben 471 forint, 1810-ben 1648 forintjövedelme származott az uradalomnak.137 Az uradalom a téglaégetést és a téglaégetéshez szükséges fák vágását, behordását részben saját állandó alkalmazottaival, béreseivel oldotta meg, részben pedig fizetett alkalmi munkaerővel, napszámosokkal. A téglás készpénzfizetése attól függött, hogy az adott évben mennyi téglát és cserepet készített. 1780-ban az uradalom téglaégetésért a téglásnak 95 Ft 40 dénárt fizetett ki, 1781-ben 175 Ft 65 dénárt. 1786-ban Prádl József téglás 90 Ft 30 dénárt és 6 mérő rozst, 1801-ben Schenere János 106 Ft 13 és fél krajcárt és 6 mérő rozst, 1810-ben pedig Holzleitner János 164 Ft 48 krajcárt, 2 mérő búzát és 2 mérő rozst kapott az elkészített téglákért.138 139 Az égetéshez szükséges fa vágására és a téglakemencéhez hordására az uradalom - ha saját béreseivel azt nem tudta elvégeztetni - akkor napszámosokat volt kénytelen megfizetni. 1780-ban téglafa vágásáért 5 Ft 50 dénárt, 1781- ben ugyanerre 13 Ft 40 dénárt adott ki napszámosokra.1’9 137 Ahhoz, hogy ezeknek az összegeknek a valós értékét lássuk, érdemes egy összehasonlítást tenni. Az uradalom teljes évi készpénz bevétele ezekben az években, tehát 1781-ben 6284,21 Ft, 1801-ben 13674,72 Ft és 1810-ben 31567,91 Ft volt. A téglaeladásból származó jövedelme ehhez viszonyítva 1781-ben közel 5 %, 1801-ben 3,5 %, 1810-ben 5 % (SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1781., 1801., 1810). 138 1786-ban 60200 darab téglát készíttetett az uradalom, 1801-ben 56500 darab égetett és 13000 darab égetetlen téglát, 1810-ben 27000 darab égetett téglát és 360 darab cserepet. Az évente égetett téglák és cserepek számát az határozta meg, hogy az uradalmi épületek építéséhez vagy helyreállításához mennyi téglára volt szükség, valamint, hogy a város lakosai részéről, és a környező települések, vagy szomszédos uraságok felől mennyi vásárlási igény érkezett. (SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786., 1810.) 139 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1780., 1781., 1786., 1801., 1810. 62
