Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 7. A földesúri tisztek és az egerszegi plébánosok szerepe a püspök és Egerszeg kapcsolatának alakulásában
7. A földesúri tisztek és az egerszegi plébánosok szerepe a püspök és Egerszeg kapcsolatának alakulásában A püspök és a városiak kapcsolatát többé-kevésbé az is meghatározta, hogy a lakosság a földesúr helyi képviselőivel, a számtartóval, és később a tiszttartóval valamint a plébánossal, milyen kapcsolatot ápolt. A számtartó és a tiszttartó általános szerepkörét már fentebb kifejtettük, és a lakossággal való kapcsolatáról is volt már szó a különböző pereskedések kapcsán volt. A pereskedések okai ugyanis olykor éppen az uradalmi tiszttartók vélt vagy valós visszaéléseire vezethetők vissza. A város és az uradalmi számtartó, vagy tiszttartó kapcsolata, illetve a földesúri tiszt személyisége nagyban meghatározta, hogy a város miként élte meg egy-egy püspök földesúri időszakát. Bár az uradalmi tisztek többségében a püspök-földesúr elvárásai és utasításai szerint jártak el, mégis nagy különbségek figyelhetők meg a város egyes tiszttartókkal való kapcsolatában. Az uradalmi tisztek közül Pintér Máté volt az, akiről a városnak a legpozitívabb emlékei maradtak fenn. Pintér Máté még a veszprémi püspökök földesurasága alatt kezdte számtartói működését Zalaegerszegen. A Szombathelyi Egyházmegye megalapítása után pedig az új földesúr, Szily püspök is megtartotta hivatalában. Bár a püspök-föl- desurak gazdasági érdekeit mindig szem előtt tartva igazgatta az egerszegi uradalmi gazdaságot, Egerszeg város életében betöltött pozitív szerepe mégis vitathatatlan. Az ő végrendelkezése nyomán indult el Zalaegerszegen egy új ispitaház építése, amelynek ügyét mind a város, mind a vármegye felkarolta. A legtöbb panasszal a tiszttartóra az 1777. és 1848. közötti időszakban 1804 után találkozunk, amikor Derencsér János tiszttartó vezette az egerszegi uradalmi gazdaságot, de előfordultak pereskedések, vagy konfliktusok Prácsovich György tiszttartó által elkövetetett sérelmek miatt is. A tiszttartók elleni panaszok többsége gazdasági jellegű sérelmekből fakadt, amelyekről a különböző gazdálkodási egységeknél már részletesen szó volt, illetve egyszerűen abból a jogkörből, hogy mind gazdasági, mind pedig igazgatási téren is ő volt a földesúr első képviselője a városban. Ezekben a perekben azonban megfigyelhető, hogy a város mindig a tiszttartót, vagy „az uradalmat” vádolja, de 129
