Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 4. Pozitív változások a város és földesurai kapcsolatában. A földesúr karitatív és szociális tevékenysége Zalaegerszegen
az ő idejére tehető az egyik - ha nem egyetlen - olyan eset, amikor a város a püspökkel szemben, annak jóindulatát kihasználva megpróbálta érvényesíteni az akaratát bíróválasztás kérdésében. 1818 novemberében ugyanis a város egyszerűen nem fogadta el a püspök bírójelölését. Annak ellenére sem, hogy a püspök már eleve felajánlotta, hogy a korábbi bírót Nemes Kovács Györgyöt „ha tetszik, tartsa mega város, ha pedig nem, akkor helyette Tóth József, Nemes Nagy Sándor és Ba- rényi Sándor közül válasszon.” A város azonban nem tudott választani, és kérte a földesurat, hogy más személyeket jelöljön. Az uradalom ezúttal nem engedett, a kéréstől mereven elzárkózott. A tiszttartótól a következő válasz érkezett: „Más senki sem candidáltatik, eddig sem volt szokásban, nem is lesz.” A városiak végül - bár nehezen - a korábbi bírót választották újra. Az uradalom a választás eredményét elfogadta.294 A földesúri és a püspöki méltósághoz egyaránt szervesen kötődik a karitatív, a szociális tevékenység. A lakosság szükségben történő megsegítése, a jóléte felett őrködés érdekében állt a földesúrnak és egyben elvárás volt a püspök-kegyúr felé, aki igyekezett is ennek megfelelni. A püspök-földesúr és a város viszonyát tehát nemcsak jogi és gazdasági szempontból lehet vizsgálni. Bár kétségtelen, hogy a város jogállását és a püspöknek, mint földesúrnak a gazdasági érdekeltségeit tekintve ez az egyik legkézenfekvőbb szempont, és tény hogy olykor a püspök-földesúr szociális intézkedéseit is részben vagy egészen a gazdasági érdekek mozgatták. Hiszen általában is csak a létbiztonságot élvező, megfelelő anyagi körülmények között lévő lakosoktól kérhetett az uradalom magasabb árendát, de a feudális szolgáltatások mértéke is nagyobb volt, ha a lakosság megfelelő körülmények között, megfelelő feltételekkel többet tudott termelni. Ez tehát egyfajta kölcsönös viszonyt feltételez. Egerszeg esetében azonban - mint más egyházi kézen lévő javadalmakban - ott volt egy vallási kötelességből következő szociális elvárás is, amelynek a püspökök többé-kevésbé igyekeztek is megfelelni. A püspök-földesurak szociális érzékenységét és készségét a város ilyen jellegű kezdeményezéseinek, építkezéseinek támogatása, valamint a lakosságot sújtó különböző katasztrófák során tanúsított magatartása, segítőkészsége szemlélteti leginkább. 299 299 ZML Zeg. v. régi It. No. 456. 115
