Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 4. Pozitív változások a város és földesurai kapcsolatában. A földesúr karitatív és szociális tevékenysége Zalaegerszegen

Az Egerszeget sújtó tűzeseteket és más természeti katasztrófákat Csömör Erzsébet behatóan ismertette tanulmányában.300 Jelen munkában csak azok az esetek kerültek említésre, amelyeknél a püspök, a város földesuraként jelentősebb mértékben lépett fel a lakosság megsegítése, vagy éppen saját gazdasági érdekeltségeinek védelme érdekében.

Az egyik ilyen tűzeset nem sokkal Herzan püspök halálát követően történt. 1804-ben Herzan halála után a püspökség kamarai irányítás alá került. Erre az időszakra esett az 1805-ös tűzvész. Ezen 1805-ös Egerszeg több utcáját is elpusztító tűzvész után, midőn a püspöki vendégfogadó is leégett, a városiak a püspökség novai uradalmából ingyen kaphattak épületfát.

1822-ben is emlékezetes tűz támadt a városban. A városi tanács anyagi okok miatt kifogásolta az uradalomnak azt a rendelkezését, hogy házaikat kőből építsék fel. Ezt csak úgy tartotta elképzelhetőnek, ha az uradalom ennek céljára a városiaknak vagy 5-6 évre téglát, zsindelyt és épületfát kölcsönöz, vagy ingyen adja azokat. Felvetette a városi téglaégető kemence felállításának lehetőségét is.301 302 Nem tudni, hogy ekkor az uradalom engedélyezte-e mindezt, 1826-ban azonban már biztosan tudjuk, hogy a földesúr meghatározott időre téglaégetési engedélyt adott a városnak.J<)2

Bőle Andrást 1824. november 5-én I. Ferenc király kinevezte a Szombathelyi Egyházmegye negyedik püspökévé. O, akit Géfin Gyula az egyházmegye „utolsó építő püspöke” jelzővel illetett,303 elődeinél valamivel több figyelmet szentelt Egerszegnek. Ez azonban jórészt abból a szomorú eseményből eredt, hogy kormányzása alatt - beleértve a helynöki időszakát is - 2 nagy tűzeset történt Eger- szegen. Az első, még káptalani helynöki kormányzása alatt — a fent említett - 1822. évi tűzvész, a második az 1826-os katasztrófa, amely maradandó nyomokat hagyott a város életében. Ez utóbbi során csaknem az egész város leégett. A tűz a település jelentős részével együtt a főbb püspöki épületeket is elhamvasztotta, és a plébániatemplomot

300 Csömör, 2006. 70-96. p.

301ZML Zeg. v. régi lt. No. 392.

302ZMLZeg. v. régi It. No. 111. és No. 391.

303 Géfin, 1929. 398. p.