Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)

Bevezetés

anyag elsődlegesen szintén a névanyaga miatt bizonyult értékesnek számunkra, bár gazdag településföldrajzi vonatkozásokban is.21 Az 1555 és 1678 között tartott vármegyei köz- és részgyűlések, illetve ítélőszékek üléseiről készült jegyzőkönyvek is itt találhatók, regesz- táik - az 1655. évvel bezárólag - nyomtatásban is hozzáférhetők.22 A zalavári és kapornaki konventek okleveleinek ugyancsak megjelentetett regesztái a helyi egyházi társadalom rekonstruálásához nélkülözhetetlenek.23 Az egyházmegye püspöke és az egerszegi sereg között a tizedfizetés megtagadása okán támadt viszálykodás dokumentumait a Veszprémi Érseki Levéltár őrzi.24

Jelen értekezés Egerszeg (és végvára) török kori történetét hivatott „széles ecsetvonásokkal” felvázolni és szilárd keretek közé illeszteni, a 17. századra szűkítve le a vizsgálat körét. Az időintervallum kiválasztása mindazonáltal nem önkényes részünkről; annak kezdő és végpontját két meghatározó dátum jelöli ki. 1600-ban, Kanizsa török kézre kerülésének esztendejében került ugyanis királyi helyőrség az addig csak magánkatonaság által védett egerszegi erősségbe, amely ezáltal a valódi (királyi) végvárak sorába lépett. Az 1701 pedig az uralkodó által fenntartott katonaság elbocsátása miatt jelentett fordulópontot a Zala-parti település életében is.

Kismonográfiánk Egerszeg múltjának lehetőség szerint tág spektrumát kívánja mind a szakma képviselői, mind a szélesebb olvasó- közönség elé tárni, még ha az alapkutatások hiánya és a rendelkezésre álló idő szűkössége természetesen korlátokat állított is a kutató elé. Nyilvánvalóan nem lehetett célunk a vonatkozó forrásanyagának a teljesség igényével történő feldolgozása. Ez a feladat a majdani nagymonográfia készítőjére vár. Magunk mindössze a korábbinál szélesebb irodalmi és forrásbázis alapján igyekeztünk képet festeni a település törökkori viszonyairól, mindenekelőtt a hadtörténet nézőpont21ZML IV. 14a. Polgári perek.

22 Bilkei-Turbuly, 1989.; Turbuly, 1996.; ZML IV. la. Közgyűlési és részgyűlési jegyzőkönyvek.

“’Bilkei, 1999. (1526 és 1541 között oklevelek); Uő., 2002. (1542-1544); Uő., 2008. (1545-1548). Az iratanyag lelőhelye: ZML XII. 1. Zalavári Konvent Hiteleshelyi Levéltára (ZKHL).

24 Veszprémi Érseki Levéltár (VÉL) Decimae Episcopales.

11