Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
A kamaszodó város új ruhája – építészet és infrastruktúra
mal operálni, mivel ez jobban kifejezi azt a minőségi redukáltságot, ami a folyamatot jellemezte. Zalaegerszeget nem véletlenül nevezték - főként a régmúltra visz- szatekintő ellenlábasság jegyében - a nagykanizsaiak „csináltváros- nak”, ami egyfajta dehonesztáló lenézése volt az „igazi” város lakói részéró'l mindannak, ami - álláspontjuk szerint a címet is érdemtelenül bitorló - megyeszékhelyen történt.426 A maliciózus megjegyzéseknek volt is alapja, hiszen a „városcsinálás” meglehetősen ösztönösen, városrendezési tervek és átfogó koncepciók nélkül, vagy azok figyelmen kívül hagyásával zajlott. A város vezetése először - vélhetően a hároméves terv által ösz- tönzötten - 1948-ban próbálkozott városrendezési terv készítésével, majd ennek elmaradása után szinte minden évben kísérletet tett a kidolgozására, illetve kidolgoztatására. A nekigyürkőzés azonban rendre eredménytelen maradt, ami a kor viszonyainak ismeretében szinte természetesnek tekinthető. Az első buktatót az jelentette, hogy a város nem rendelkezett olyan szakmai apparátussal, amely ezt a feladatot el tudta volna végezni. Amikor 1951 elején a Győri Tervező Irodát megbízták - több más dunántúli megyeszékhely mellett - egy zalaegerszegi tervező iroda, illetve kirendeltség felállításával, a helybeli szakemberek hiánya miatt Győrből és annak soproni fiókirodájából kellett a műszaki, mérnöki szakembereket biztosítani.427 426 Zala, 1956. szeptember 23. 8. p. Az ellenségeskedés leginkább a már akkor is a szitkozódás legális helyszínének számító sportpályákon volt a leggyakoribb, ahol a kölcsönös beszólások mellett nem egyszer tettlegességig fajult a helyzet a két város szurkolótábora között. A lassan tarthatatlanná váló állapotokkal nem egyszer a városi tanács is foglalkozott. 4-7ZML MDP Žeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Ipari ir. 12. 6. e. Rövid idő' után már korrupciós vádak merültek fel az itteni tervezőcsoport munkájával szemben. A pártbizottság vizsgálódása arra az eredményre jutott, miszerint a tervezők a sok munkára hivatkozva állami megrendeléseket is lemondtak, majd utána magánúton - külön díjazás fejében - elvállalták azt. A láncolatba bekapcsolódtak a Beruházási Vállalat és a Beruházási Bank vezetői is, a vizsgálat szerint pénzt kaptak a tervezőktől, hogy magánúton ellássák őket munkával. Vö. Zala, 1952. július 2. 2. p., július 20. 8. p. 148
