Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
Munkás hétköznapok – a helyi társadalom átalakulása
koruknál fogva kevés eltartottat hoztak magukkal. A növekedés másik faktora a mezőgazdaságból élő családok tagjainak fokozottabb bekapcsolódása a munkába, illetve adminisztratíve is keresővé minősítése, ami az 1949-es népszámláláskor vélhetően nem történt meg. Ez egyúttal megmagyarázza az agrárszektorban foglalkoztatottak első látásra kissé furcsának ható, igen jelentős gyarapodását. A harmadik ok a korábban eltartottnak minősülők fokozatos munkába állásában keresendő, amely egyrészről a lehetőségek bővülése, másrészt kényszerítő körülmények folytán következett be. Ez a jelenség leginkább a korábban háztartásbelinek számító nők „állásba menésének” volt köszönhető, akik ipari munkások, illetve közszolgálati alkalmazottak lettek. Egy dolog azonban sem ekkor, sem pedig később nem változott, nevezetesen a helyi társadalom tagoltsága, differenciáltsága. Egyik társadalmi-foglalkozási csoport sem került olyan túlsúlyba a többihez képest, mint az ún. szocialista városokban.406 Zalaegerszegen mindig is nagy jelentősége volt a gyér ipar miatt a mezőgazdasági szektornak, amely az iparosítás mellett inkább csak relatíve vesztett ez idő tájt a súlyából, pláne nem tűnt el egy csapásra. A másik kiegyenlítő elemnek a megyeszékhelységből eredő igazgatási központ jelleg számított, ami a korszak centralizációs és bürokratikus volta miatt még erősödött is. A továbbiakban a helyi társadalom átalakulásának egyik „termékével”, a városban új jelenségnek számító, különböző rétegekből összeállt, nevében legalább is munkássá lett társadalmi csoport problematikájával kívánunk részletesebben foglalkozni. A háború utáni népességnövekedés, egészen az ötvenes évek elejéig - mint arra az előbb rámutattunk - nem az iparosításnak volt köszönhető. Olyannyira nem, hogy kezdetben még a munkanélküliség is sújtotta a várost. Éppen emiatt az ötéves terv készítése során az ide irányuló ipartelepítés egyik kifejezett céljaként a városi munkanélküliség felszámolását, illetve a megyeszékhely közismerten nagy vonzáskörzetében jelenlévő (potenciális) munkaerő felesleg lekötését jelölték meg. A negyvenes évek végén, az átlagosan néhányszáz főre 406Germuska 2004, 49-50. p. 138
