Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
Munkás hétköznapok – a helyi társadalom átalakulása
tehető munkanélküliek körében tapasztalható volt egyfajta szezonali- tás is, főként a mezőgazdaságban vagy az építőiparban dolgozóknál.407 1950-től a nagy építkezések, majd ezek révén a nagyüzemek beindulása után szinte egy csapásra megszűnt a munkanélküliség, sőt munkaerőhiány alakult ki Zalaegerszegen.408 Emiatt az ekkor kezdődő - az ötéves terv országos jelentőségű nagyberuházásainak munkaerő szükségletét biztosító - központilag szervezett munkástoborzások itt nem jártak nagy sikerrel. A megyére, illetve a városra kirótt kvótát szinte sohasem sikerült teljesíteni. Ebben az is közrejátszott, hogy végig rémhírek kisérték az akciót (Szibériába, illetve a koreai frontra viszik az embereket), másrészt azok közül, akiket sikerült „megagitálni”, nem kevesen rövid idő múlva szabályosan visszaszöktek a mindent alulmúló szociális viszonyokkal rendelkező, főleg építési munkahelyekről, nem erősítve „élménybeszámolóikkal” a toborzás hatékonyságát.400 Zalaegerszeg iparosításának munkaerő szükséglete jóval felülmúlta a városban rendelkezésre álló tartalékokat. Ez a tervezőket nem érte meglepetésként, viszont ennek következtében a városnak számos, korábban - legalább is nagyságrendjét tekintve - nem tapasztalt szociális kihívással kellett szembenéznie. A kialakuló feszültség- gócok közül a városi és falusi társadalom egymásra torlódása - bár inkább távolabbi kihatásai miatt — említhető első helyen. A környező és távolabbi falvakból, főként Göcsejből érkező emberek - tágabb értelemben vett - kulturális attitűdjei több ponton gyökeresen eltértek a városiakétól. Ez kezdetben a munkahelyeken csapódott le, főként a falusi emberek számára teljesen új, egyúttal idegenkedést kiváltó termelési kultúra miatt. A bizalmatlanságot, előítéletességet az is növelte, hogy sokan eleve nem jószántukból érkeztek a városi, ipari munkahelyekre. A mezőgazdaságban zajló szocializálási kísérletek miatt onnan kiszorulók, vagy éppen ez elől menekülők, az agrárium jövedelmezőségének mesterséges csökkentése miatt fordultak a város és azon keresztül az ipar felé. Ezek az 4117 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 1948., 1949. évi havi jelentések. 408 ZML Zeg. VT. ir. VB ölési jkv. 1952. július 31. 400 Vö. Varga 1994, 63. p. 139
