Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Kelemen Elemér: Wlassics Gyula minisztersége és a magyar népoktatás
éves korosztályt tekintve 64-ró'l 80 százalék fölé emelkedett a rendszeresen iskolába járók aránya. 1872 és 1890 között több mint a háromszorosára nőtt a népiskolák összes jövedelme, illetve kiadása. Lassan gyarapodott a polgári iskolák, ugyanakkor csökkent a felsó' népiskolák, illetve az oda járó tanulók száma. Az alfabetizáció mértéke az 1869-es 36,0 százalékos országos átlagról 1890-re 53,2 százalékra emelkedett. Az 1890-es évek magyar oktatáspolitikájának a népoktatást illetó'en kettó's kihívással kellett szembenéznie. Egyrészt jelentó's erőfeszítéseket igényelt az eötvösi hagyaték, a népoktatási törvény végrehajtásának, megvalósításának következetes továbbvitele, mindenekelőtt a még hiányzó intézményi, tárgyi, személyi feltételek pótlása, a rendszer tartalmi továbbfejlesztése és a tankötelezettség maradéktalan érvényesítése. Másrészt - a legkülönbözőbb szakmai és politikai indíttatásoktól vezérelve — egyre nyomatékosabban merült fel a népoktatási törvény revíziójának követelése. Az egyházpolitikai harcok felszínre hozták a felekezeti iskolák államosításának rendkívül kényes kérdését, egyre leplezetlenebb nemzetiség-ellenes éllel. A magyar nacionalizmus űj vonásai különösen élesen mutatkoztak meg az 1895- ben hatalomra került Bánffy-kormány tevékenységében. Maga a miniszterelnök könyörtelenül lépett fel a nemzetiségek felerősödő politikai és kulturális követeléseivel és tevékenységével szemben, és ez az intranzigens politikai irányvonal szükségképpen meghatározta a kormány kultuszminiszterének, Wlassics Gyulának iskolapolitikai irányultságát és - három kormányzati perióduson is átívelő — csaknem egy évtizedes tevékenységét. A felekezeti iskoláztatás korlátozásával kapcsolatos követelésekkel szemben - első, 1895. január 24-ei parlamenti megnyilatkozásától kezdve Wlassics határozottan fellépett. Az 1896. évi - a népoktatás kérdését is érintő - költségvetési vitában a következőket hangoztatta: „ Szabad államhoz, szabad állam institúczióihoz nem tanom méltónak, hogy oly álláspontra helyezkedjék, hogy ezentúl senki sem állíthasson fel iskolát, és kizárólagos iskolafenntartó csak az állam legyen. Ezt elvi szempontból nem tartom helyesnek. De nem tartom egyszerűen célszerűnek sem azokat a nagy iskolafenntartó elemeket, a felekezeteket és községeket egyszerre megsemmisíteni akarni, melyek annyira ragaszkodnak iskolájukhoz, szeretettel 82
