Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Kelemen Elemér: Wlassics Gyula minisztersége és a magyar népoktatás
veszik körül, versenyre kelnek ép az állami iskolákkal is, a szabad verseny üdvös hatását az iskolafenntartók között is biztosítják Г1 Az újabb egyházpolitikai konfliktusokkal is fenyegető iskolaállamosítási követelésekkel Wlassics az állami befolyás növelésének hatékonyabb, az 1880-as évek derekán már Trefort által is sikerrel alkalmazott stratégiáját állította szembe: az állami iskolák létesítésének grandiózus tervét, - az ún. „párhuzamos eljárás” politikai elvének érvényre juttatásával. Programja a millenniumi eseményekhez kapcsolódóan kapott erősödő', bár a nagyszabású terv igényes megvalósításához korántsem elégséges politikai és parlamenti, költségvetési támogatást, — az „ezer év - ezer iskola" kétségtelenül magával ragadó, modern PR-teljesítményként sem lebecsülendő jelszavának jegyében. A „párhuzamos eljárás" lényegét, politikai tartalmát egy későbbi, 1898-as parlamenti felszólalásában a következőképpen foglalta össze: „... a teivbe vett ezer új iskola elhelyezésénél elsősorban figyelemmel leszek azon községekre, a melyekben a magyar elem kisebbségben van; s ezek számára nincs a községben magyar tannyelvéi jó népiskola; azután azon községekre, a melyekben a más nyelvűekkel szemben a magyar elem van többségben és ezen magyar többségnek nincs jó népiskolája; ezen rendezéssel párhuzamosan a leggondosabb figyelembe veszem azon tiszta magyar lakosságú községeket, a melyek önerejükből kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt nem képesek virágzó népiskolákat biztosítani; végre figyelemmel vagyok az állami népiskolák elhelyezésénél azon tisztán nemzetiségi községekre, amelyek maguk kérik az állami népiskolát.”z A vármegyei törvényhatóságok, illetve a főispánok közreműködésével megszervezett felmérés adatai alapján a VKM 1666 állami népiskola felállítására tett javaslatot; a parlament viszont 1898-ban 1000 új iskola szervezésére adott felhatalmazást. Az iskolaépítési program végül 534, sürgősségi szempontok alapján kiválasztott településen indult meg Az első, 1902-ben nyilvánosságra hozott „mérleg” 475 állami népiskolát említ 1200 új tanítói állással s további, 1218 községben jelzi (2436 tanítóval számolva) az állami iskola szervezésének szükségességét. Megjegyzendő, hogy a pénzügyi keretek szűkössége miatt az új iskolák túlnyomó részt bérleményekben, illetve más célra épült állami épületekben nyertek elhelyezést, és a program megvalósíthatósága érdekében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium olcsó kivitelezésű vályog- és favázas mintaterveket adott közre. Az 1903-ban 83
