Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Kelemen Elemér: Wlassics Gyula minisztersége és a magyar népoktatás
fejlesztésének tág és rugalmas szervezeti kereteit. Erre épülhetett a következő évtizedekben a középiskola, a szakoktatás és a felsőoktatás fokozatosan kiteljesedő reformja, illetve hozzá illeszkedett a kisdedóvás intézményrendszere. A népiskolai törvény az oktatás előírt tartalmát tekintve is megfelelt az új kor követelményeinek, s az előremutató hazai kivételek példáján, a korábbi általános gyakorlatot messze meghaladó módon szabályozta a népoktatási intézményekben tanítandó tantárgyak körét és alapvető tananyagát. Körültekintően határozta meg a tartalmi modernizáció elengedhetetlen tárgyi feltételeit és előírta - bár kényszerű kompromisszumokkal - az iskolai munka szükséges, illetve lehetséges személyi feltételeit is. Végezetül utalnunk kell rá, hogy a törvény kialakította a kormányzati egyensúly elvét követő tanügyigazgatás, a népiskolai hatóságok átfogó rendszerének kereteit is. A polgári állam önkorlátozó szerepéből kiinduló központi szabályozás és felügyelet garanciát teremtett a népoktatás átfogó és egységes fejlesztésére, de teret nyitott az állami túlsúly, az etatizmus veszélyeit korlátozni képes különböző típusú önkormányzatok tevékenységének, s ennek révén az egyének, valamint az iskolafenntartó polgári és felekezeti közösségek aktív részvételével számolt a népoktatás ügyes-bajos dolgaiban. Ugyanakkor lehetőséget kínált — s egyben pressziót is gyakorolt - a feudális vonásokat őrző vármegyei közigazgatás és az öntörvényű egyházi iskolai hatóságok tanügyi tevékenységének megújítására. Ezt a folyamatot a népiskolai hatóságok szervezetének és működésének 1876-os rendezése zárta, amely a népiskolai tanfelügyeletet beillesztette a polgári közigazgatás kialakuló rendszerébe. A magyar népoktatás fejlődése a következő negyedszázadban lényegében az Eötvös által kijelölt úton haladt. 1868 és 1895 között több, mint 3000-rel gyarapodott az iskolák száma; az egyházi iskola- fenntartók kezdeti egyeduralmával szemben 10 százalék fölé emelkedett a községi és — elsősorban Trefort 1884-es törvényi beavatkozásának hatására - meghaladta az 5 százalékot az állami iskolák aránya. Még látványosabb a tanítóság számbeli gyarapodása (17792 - 26650), aminek következtében növekedett az egy iskolára jutó tanítók és - a tankötelezettség javuló mutatói ellenére - csökkent az egy tanítóra számított tankötelesek száma. A 6-12 évesek körében 75-ről 85, a 6-16 SÍ
