Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Kelemen Elemér: Wlassics Gyula minisztersége és a magyar népoktatás
lemének — „а XIX. század uralkodó eszméinek” jegyében liberális és demokratikus elvek szerint rendezte, szabályozta a modern közoktatás társadalompolitikai jelentőségű alapkérdéseit. A „népiskolai oktatásról” szóló 1868. éviXXXVIII. te. alaptétele az állampolgári szabadság és az állami felelősség sajátos értelmezésén alapuló tankötelezettség, illetve a tankötelezettség kényszerét ellenpontozó tanszabadság egysége és kölcsönössége. A tanítás és tanulás szabadságának elvéből szükségszerűen következett az iskolaállítás és -fenntartás (= az iskoláztatás) szabadsága. Ez a jog, illetve az ezzel együtt járó kötelezettség - szabályozott feltételek mellett — a hitfelekezeti és polgári közösségekre (= községekre), az államra, valamint az egyes állampolgárokra, továbbá az egyének e célra létesült társulásaira és egyesületeire egyaránt kiterjedt. A törvénytervezet társadalmi és parlamenti vitája során e tekintetben elhangzott bírálatok egyrészt az egyházak hagyományos történelmi kiváltságainak állami korlátozását nehezményezték, főképpen a katolikus klérus részéről, másrészt elsősorban az erősödő nacionalizmus nézőpontjából az állam közvetlen és közvetett befolyását tartották elégtelennek és erélytelennek. A kérdés ily módon történt szabályozása egyébként az eötvösi koncepció legfontosabb eleme, a különböző érdekek kiegyensúlyozásának elvi indokokkal, állambölcseleti érvekkel és gazdasági-politikai megfontolásokkal egyaránt alátámasztott, mesteri megoldása, az „egzigenciákhoz” igazodó reálpolitikai lépés volt. Az egyéni és kollektív szabadságjogok sajátos és előremutató törvényi garanciáját jelentette az országban élő nemzetiségek iskolai nyelvhasználatának, az anyanyelvi népoktatásnak a kodifikálása. Ezen a ponton a törvény lényegesen eltért mind a nacionalista indíttatású reformkori és 48-as előzményektől, mind pedig a századvég későbbi, nacionalista színezetű, a nemzetiségek asszimilációjára törekvő iskolapolitikájától; tükrözte alkotójának a nemzetiségi kérdésben vallott s az egyidejű nemzetiségi törvényben is kifejezésre jutó liberális álláspontját. A törvény az egységes népoktatási rendszer intézménytípusainak - elemi és felső népiskola, polgári iskola, tanító- és tanítónőképez- de — megalkotásával csaknem száz évre szólóan lerakta a modern polgári oktatási rendszer szilárd alapjait, megteremtette a népoktatás 80
