Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Mezey Barna: Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora

jaic, problémáit. Továbbvitte a reformgondolatokat, s tárcája élén is szolgálta alma materét.

Wlassics Gyulának a Karra kerülése idején tetőzött a kari reformmozgalom. A nyolcvanas évek nagy problémája, a sok panaszra okot adó „túlnépesedés”, az ezzel együtt járó párhuzamos tanszékek kialakulása és a hallgatóság körében tapasztalható „mezeizés”, a tanpénzrendszer megjavításának kérdése, a szigorlatok minősítő erejének emelkedése (a bifurkáció megkérdőjelezése, a doktorátus tudományos minősítő erejének vitatása), a Trefort Ágoston által szorgalmazott szemináriumi rendszer kiépítése, a tantervi viták. A problémát érzékelték a miniszterek is, akik közül többen, így Trefort és Csáky is tervezeteket készíttetettek a képzés megjavítása céljából. Wlassics érdeme, hogy a Csáky-féle szabályzatot, mely a kar közreműködése nélkül jött létre, érzékelvén a kar meglehetős ellenállását, elejtette. 1898-ra kidolgoztatott egy újabb törvényjavaslatot, mely orvosolni lett volna hivatott a jogi oktatás problámáit. A gondosan előkészített és láthatóan a belső tapasztaló szemével megrostált javaslatokat tartalmazó plánum megrövidítette volna a tanulmányi időt, átalakította volna az alapvizsgákat, kötelező gyakorlatokat vezetett volna be, az államvizsgákat átszervezték volna, melyhez kapcsolták volna a doktorátus minősítő jellegét, a doktorátusokat tudományos minősítő erejűvé formálták volna át, megszüntette volna a bifurkációt. A jogi kar memoranduma lényegében minden egyes pontjában támadta a tervezetet. A fakultás professzorainak konzervativizmusa látványosan hárította a reformkoncepciót, melyet pedig a kar volt tanára, annak belső problémáit kiválóan ismerő, azokra gyógyírt ajánló szakember készített. A tisztelet a kar iránt azonban erősebb volt, mint az újat akarás, s Wlassics újabb javaslatot küldött a karnak 1902-ben. A kar ismét „súlyos érveket” sorakoztatott fel a tervezettel szemben,64 sőt valóságos mozgalmat indított K. Kováts Gyula/’6 az egyházjog tanára, kari előadó vezénylete alatt a javaslattal szemben jogi oktatás reformjáról a Magyar Jogászegyletben és a jogász közéletben.66 Wlassics a támadásokat nem személyes kérdésnek tekintve, újabb törvényjavaslatot készített elő, figyelembe véve az észrevételek egy részét is, benyújtani azonban kormánya bukása miatt nem tudta. Államférfim türelme a kar iránt tanúsított mérsékletessége példamutató.

73