Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Mezey Barna: Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora

Wlassics Gyula minisztersége idején több új tanszék felállításáról gondoskodott, mely némiképpen enyhítette a tömeges képzés indikálta nehézségeket a fakultáson. Segítette a megüresedett tanszékek betöltését, felállította a római jog és a jogtörténet harmadik tanszékét, a jogbölcselet és a magánjog második tanszékét, a közigazgatási jog oktatására rendkívüli tanári állást. „A miniszter mindig méltányolta a kar jelölését”, s a kar által fel terjesztetett tanárokat nevezte ki.67 Tiszteletben tartotta a kar álláspontját a kinevezett tanárok további, más tárgyakból tartandó előadásokra való jogosítás kérdésében is.

*

Wlassics Gyula elévülhetetlen érdeme a büntetőjog professzoraként, hogy nevéhez fűződik a büntetőjog és a büntető jogtudomány reputációjának megalapozása. Hiszen az egyetemen a büntetőjog oktatása, bár nem újkeletű dolog, mégis tudjuk, hogy a hetvenes évekig a tárgynak még külön tanára sem volt. (Az első, csupán a büntetőjogra kinevezett professzor Schnierer Aladár volt, aki 1873 október 8-án foglalhatta el tanszékét.68 Szilágyi Dezső ugyan - a kar felterjesztése nélkül - kapott jogot büntetőjogi előadások tartására, de az első nagy- formátumú egyéniség a büntetőjog oktatásában minden vitán felül állóan Wlassics Gyula volt. Tudományos tevékenységével, oktatói elismertségével, a jogász közéletben végzett fáradhatatlan népszerűsítő munkájával múlhatatlan érdemeket szerzett a kar históriájában.

Jegyzetek

1 Vö. Magyar Életrajzi Lexikon (Szerk. Kenyeres Ágnes) Budapest, 1969. 1049-1050. p. A mindmáig legalaposabb áttekintés Wlassics életéről: Mann Miklós: Wlassics Gyula. Budapest, 1994.

21890 május 31-i kari ülés. 1889/90 1112. sz. Vö. Eckhart Ferenc: A jog-és államtudományi kar története 1667-1935. Budapest, 1936. 599. p.

74