Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve
felereszteni, ki pályájának egyik vagy másik szakán úgymint jegyző, vagy bíró nem működött a Közigazgatási Bíróságnál.”28 Politika és tudomány Az előzőekben már láthattuk, hogy Wlassics Gyulától, a tudóstól, a kuitúrpolitikustól nem volt idegen a politika területe sem. Ország- gyűlési képviselőként határozottan állást foglalt a jog, az alkotmány védelmében: szenvedélyesen részt vett a belpolitikai küzdelmekben. A Közigazgatási Bíróság elnökeként tagja lett a főrendiháznak, s 1916-ban bárói rangot kapott az uralkodótól. Ferenc József halála után a főrendiház ülése megválasztotta Wlassics Gyulát a koronázási hitlevél szerkesztésére kiküldött országos bizottság tagjai közé.29 Irodalmi-tudományos működése összefüggött a korszak politikaiközjogi kérdéseivel, vitáival. Az 1867: XII. te. jogi természetéről írt komolyabb jogtörténeti munkájában annak hangsúlyozásából indult ki, mennyire kívánatos e törvénycikk egész tartalmának, jogi természetének megítélésére az egységes és minden politikai színezettől mentes magyar közjogi felfogás kialakítása. Annál is inkább fontosnak tartotta ezt, mivel az osztrák összbirodalmi eszme híveinek e törvény jogi természetéről vallott felfogása politikai célokat kívánt szolgálni. Ezzel szemben, megvizsgálva a magyar jogtudomány és a magyar politikusok e tárgykörrel kapcsolatos megfogalmazásait, parlamenti nyilatkozatait, megállapította, hogy „a kölcsönös megértést a két állam közjogi irodalma terén sem szabad lehetetlennek tartani. Ezt erősen akarni és komolyan munkálni kell.”30 Érdekes, hogy a „Tíz év az országgyűlés történetéből” c. könyv bevezetésében Wlassics hangsúlyozta, hogy a napi pártpolitikától távol tartja magát.31 A világpolitika eseményei azonban hamarosan állásfoglalásra bírták. Először a német politikai aktivitásra figyelt fel. A negyedik kancellár c. tanulmányában Biilow publikált beszédeit ismertetve, a német-angol feszültség okait kutatva, a következő feleletet adta: „a német kereskedelem és ipar tényleges előnyomulása, a német kivándorlók térfoglalása, a német consulok ügyes összeköttetést szerző működése oly pozitív német közgazdasági hatalmat jelentenek, mely Angliát érdekkörében feszélyezi.”32 21
