Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve
A világháború okozta gondok, problémák ellenére továbbra is figyelemmel kísérte a Magyarországgal kapcsolatos osztrák szakirodalmat, s határozottan fellépett azon jogi kijelentések ellen, amelyek veszélyeztették, sértették az önálló magyar államiságot.3'1 A világháború kitörésekor a hadviselő felek nem gondoltak arra, hogy a modern háború ilyen hosszú ideig tarthat, s arra, hogy a hadviselés módja is egészen megváltozzon. A „lövészárok hadviselési módszer” évekre elnyújtotta a háború időtartamát. Ugyanúgy senki sem gondolt arra, hogy milliókra fog rúgni a hadifoglyok száma. így Wlas- sics, aki igen érzékenyen reagált a kor által felvetett — elsősorban jogi - problémákra, már 1915-ben nagyobb tanulmányban elemezte a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi jogi szerződéseket, tárgyalásokat.34 Másik jelentős, nagy művében - amelyet több idegen nyelvre is lefordították - a semlegesség kialakulását, s annak a háború alatti jogállását elemezte, a hazai és nemzetközi szakirodalom széles körű fel- használása alapján. Arra a következtetésre jutott, hogy a világháború alatt a semlegességen ejtett sérelmek igazolták: e kérdéskör, s általában az egész hadijog újabb szabályozása a háború utáni időszak egyik nagy feladata lesz.3'1 A tartós béke feltételei és a nemzetközi jog jövő feladatai című értekezését36 a háború mielőbbi befejezésének vágya hatotta át. Olyan békét szeretett volna, amely az új világrendet a jog erkölcsi hatalmán, a nemzetközi igazságosság és törvényesség uralmán építené fel. A nemzetközi jog feladatát a világkatasztrófa megismétlésének megelőzésében látta, s ezért a jövőben a békét biztosító intézmények kiépítését remélte. Következő művét - Adalékok a tartós jogbéke intézményeihez c. tanulmányát - a későbbi bírálók Wlassics legjelentősebb nemzetközi joggal foglalkozó művének tekintették.37 Wlassics e tanulmányában a békefenntartó intézmények fejlődésével, kialakulásával foglalkozott. A nemzetek szövetségének történeti előzményei, az interparlamentáris unió működésének méltatása, a hágai békekonferenciák ismertetése és a jövő kialakítása azok a kérdések, amelyeket tanulmányában kifejtett. A jövő tartós békéje szempontjából arra az eredményre jutott, hogy azt békekongresszusok és megfelelő nemzetközi kodifikáció útján kell megalapozni, s létre kell hozni az államok összefogását egy magasabb szervezetbe, a nemzetek szövetségébe. Ez a szövetség azonban csak akkor lehet eredményes, ha az
