Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)
A forradalom kezdete
„Legyen az első és az azt követő napok emléke városunk történetének legszentebb ünnepe, és Nektek zalaegerszegi fiatalok, életetek legszentebb cselekedete. ”ъ A forradalom kezdete O któber 26-án a hajnali órákban készenlétbe helyezték a lövészezredet. Reggel 7 órakor az ezred parancsnoka és az első titkár tájékoztatták az alakulatokat a városban történő' előkészületekről. Ügy határoztak, amennyiben tüntetők vonulnak a Párt- bizottság elé,76 az épület biztosítására a bent tartózkodó ávósok „csak Dénes elvtárs utasítására tüzeljenek.”77 A hatalom minden erejével azon volt, hogy feltartóztassa a forradalmat, de igyekezete hasztalannak bizonyult, és ezen a napon Zalaegerszegen - és a megye több településén is - a diktatórikus hatalommal szembeni tűntető felvonulások kezdődtek. Reggel a Közgazdasági Technikum diákjai is az előző napok pesti eseményeit tárgyalták az udvaron, a tantermekben a vidékről bejáró tanulók a vasútállomáson hallott híreket mesélték. „Meglepetés volt, hogy Pesten forradalom van, mert Nagylengyelben nem volt rádiónk” - emlékezett vissza a technikum egykori diákja.78 Feszültséggel teli várakozásban kezdődött meg tanítás. „Hubay tanár úr tartotta az első órát. Az volt a szokás, hogy a tanítás elején mindig énekeltünk, általában valamilyen népdalt, s a napot a Köztársasági himnusszal zártuk. Ezen a reggelen a tanár úrral a Szózatot énekeltük, felemelő érzés volt, tudtuk, ez jelent valamit. Az órákat sem lehetett megtartani.”74 A tantestület tanácstalan volt, az igazgató a megyei tanács oktatási osztályát hívta fel telefonon, mit tegyen ebben a helyzetben, a gyerekek ugyanis a Gsány szoborhoz akartak menni. Az oktatási osztályon azt javasolták, küldjék haza a diákokat. Az iskola tanári kara ezt felelőtlennek tartotta, féltették a gyerekeket, hiszen a tanulók többsége a város környéki falvak25
