Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
ügykörök szerint elkülönített ügyfelosztási tervezetet kellett készíteni. Ezenkívül a személyi állományra és a fizetésekre vonatkozóan is javaslatot kellett tenni. A helytartósági osztály vezetője hangsúlyozta, hogy ennek összeállításakor két fő szempontot tartsanak szem előtt: egyrészt mérlegeljék, hogy az adott állásra tényleg feltétlenül szükség van-e, másrészt az igazgatási rendszer egészének az értelmiség által való vezetésére kell törekedni. További irányelvekként Ambrózy Lajos a következőket jelölte meg: A fölösleges állásokat meg kell szüntetni, az egyneműeket össze kell vonni. Célul kell kitűzni, hogy az ún. »henyehivatalok" felszámolása után az egyes hivatalnokoknak kiosztott ügyek intézése azok maximális teljesítőképességét igénybe vegye. A fizetéseket a községi vagyon lehető megkímélésével úgy kell megállapítani, hogy azok az érintett tisztviselőknek megfelelő létfenntartást biztosítsanak, s ezáltal a hivatalnokok rátermett és jól használható személyiségeknek érezhessék magukat. Minden alkalmazott járandóságát szigorúan készpénzben kell meghatározni, s az összes, bármilyen című, napidíjjal járó mellékjövedelmet, illetéket stb. el kell törölni. Ezzel összefüggésben fel kellett tüntetni a közigazgatási kiadásoknak a jövőbeni, ugyanilyen jellegű kiadásokhoz viszonyított arányát. Annak felmérése érdekében, hogy a város mekkora hivatalnoki állományt tud eltartani, a községi vagyon állapotáról is kimutatást kellett készíteni. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy ne csak a jelenlegi, sokszor a célszerűtlen felhasználáson alapuló, kedvezőtlen pénzügyi viszonyokat vegyék tekintetbe, hanem a racionálisabb igazgatási szervezet folytán majd megvalósuló, jövőbeni rendezettebb viszonyokat is. Véleményt kért arról is, hogy mi legyen a sorsa azoknak a hivatalnokoknak, akik a városnál eltöltött hasznos szolgálatuk után betegségük vagy koruk miatt nem tudnak már tovább dolgozni. "A nem önhibából bekövetkezett munkaképtelenség esetén való gondoskodás megnyugtató biztosítása nem csekély ösztönzést jelentene arra, hogy rátermett személyiségek pályázzanak" - tette hozzá. Ugyanígy közölni kellett azt is, hogy mi történjen azokkal a mostani alkalmazottakkal, akikre a tisztségek újbóli betöltésekor vagy állásuk megszüntetése, vagy használhatatlanságuk folytán nem lesz többé szükség. Figyelmeztette a megyehatóságot, hogy az átalakítás pénzügyi vonatkozásairól a községi képviseleteket is meg kell kérdezni, egyébként pedig a szervezés egészét, ahol csak lehetséges, szeméit
