Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A katonai kormányzat időszaka 1849–1850 - Az abszolutista rendszer berendezkedése
«ideiglenes közigazgatási rendezet" szabályozta. Ennek értelmében az országot a katonai és polgári kormányzat egyesítésével öt katonai kerületre osztották. Egy-egy katonai kerület két-három polgári kerületet foglalt magába, a polgári kerületek pedig általában 3-4 korábbi magyar megye területét ölelték fel. A katonai kerületek élén a kerületi parancsnok és egy-egy miniszteri biztos, a polgári kerületek élén a kerületi főispán címet használó kerületi főbiztos, a polgári kerületeket alkotó megyék élén pedig a «megyei főnök" címmel felruházott kormánybiztos állt. A megyéken belül politikai igazgatási járásokat alakítottak ki, élükön az «igazgató szolgabíró" címet viselő járási biztossal. Az «ideiglenes közigazgatási rendezet"-hez csatolt utasítás értelmében a kerületi főispán hatáskörébe tartozott többek között a mezővárosok elöljáróságának kinevezése, továbbá: ezen városok «hivatalnokainak személyzeti állapotát kellőleg szabályozni, onnan minden nélkülözhető működőt eltávolítani, a megtartandó hivatalnokok járandóságait működéseikkel illő arányba hozni." Az utasítás kimondta, hogy a községek igazgatását egyelőre az eddigi törvényes rendeletek alapján kell ellátni. Benne állt azonban az is, hogy «a felkelésben kompromittált, vagy érzelmük miatt meg nem bízhatóknak tapasztalt egyének, nemcsak a megyei, kerületi és városi felsőbb hivatalokból, hanem alsóbb szolgálatokból is, mint jegyzők, helységbírák, esküdtek, oskolatanítók ... minden tekintet nélkül azonnal elmozdítandók, s helyeik jó érzelmű, becsületes, a császári kormányhoz ragaszkodó oly személyek által, kik hivataloskodásukhoz megkívántató nyelvbeli jártasságukon kívül a lakosság bizodalmát is bírják, betöltendők."4 Zala megyébe 1849 július közepén vonultak be végleg a császári seregek. Nyár végére a megye teljes katonai megszállás alá került.5 Ezt követően itt is megindulhatott az új önkényuralmi rendszer kiépítése. Zala megye a soproni katonai kerületen belül először a pécsi, majd 1849 novemberétől a székesfehérvári polgári kerülethez tartozott.6 Az «ideiglenes közigazgatási rendezet"-ben foglaltak végrehajtását Bogyay Lajos kormánybiztosi kinevezése után, 1849 november közepén kezdték meg. A Muraköz 1849-ben bekövetkezett elcsatolása miatt területileg kisebbé vált megyében megváltoztatták a járási beosztást és hamarosan sor került a községi elöljáróságok, városi tisztikarok megújítására is. Zalaegerszegen az 1848. május 28-án megválasztott képviselő8
