Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A katonai kormányzat időszaka 1849–1850 - Az abszolutista rendszer berendezkedése
testület a császári csapatoknak a megyeszékhelyen történt első megjelenésekor, 1849 januárjában gyakorlatilag beszüntette működését és átadta helyét az 1844-1846. között kidolgozott reformjavaslatok folytán életre hívott, korábbi városi közgyűlésnek, amelyen az 1848- as városi képviselők már csak korlátozott számban vettek részt.7 Az önkormányzat másik testületé, az 1848. május 23-án megválasztott tanács és az ugyancsak ekkor újjáválasztott tisztviselők, az élen Pathy János városbíróval, 1849 végéig hivatalban maradtak. A katonai megszállást (1849. július 14.) követően egyelőre a kivárás álláspontjára helyezkedtek és tovább intézték a város hétköznapi ügyeit. A polgárok nyugalmát háborgató korhelyek és garázda kóborlók megfékezésére kötelezővé tették a város lakosai számára az éjjeliőri szolgálatot, gondoskodtak új városi csordás szegődtetéséről, a toronyóra karbantartását más órásmesterre bízták stb.8 A megszállás közvetlen következményeként legelőször az ebből adódó anyagi terhekkel kellett szembenézni. A cs. kir. seregeknek fizetett hadisarc összegét a tanács utólag a polgároktól szedte be9 és természetesen az itt állomásozó katonaság ellátásából is részt kellett vállalni. Nem messze volt már azonban november, amikor a városi tisztújításokat hagyományosan tartani szokták. (Ez alól csak az 1848-as év jelentett kivételt, mivel Szemere Bertalan belügyminiszter már 1848. április 20-án elrendelte a városi tisztújításoknak az új törvénycikkek alapján történő végrehajtását.10) 1849 novemberének közeledtével tehát felmerült a kérdés, hogy mikor és hogyan lehetne a soron következő tisztújítást lebonyolítani. A város 1849. október 21-i közgyűlése ezzel kapcsolatban így foglalt állást: «Minthogy az, ha váljon a városok e jelenlegi állásukban meghagvattatnak-e, avagy másképp rendeztetni fognak, még most nem tudatik, a tisztújítás a cs[ászári] k[irályi] biztos úrnak megérkeztéig elhalasztatni rendeltetik."" Bogyay Lajos kormánybiztos aztán rövidesen eloszlatta az ez irányban támadt kételyeket. Rá hárult ugyanis az a nem könnyű feladat, hogy érvényt szerezzen azoknak az irányelveknek, amelyeket a cs.kir. kormányszervek a hazai közigazgatásban szerettek volna meghonosítani. Ennek lényegét a közigazgatás racionalizálása, a lehető legkevesebb hivatalnokkal a lehető leghatékonyabb munkavégzés jelentette. A közigazgatás igazságszolgáltatástól való elválasztásának, a hatósági intézkedő fokozatok elkülönítésének, a hatáskörök éles elhatárolásának, a szakigazgatás kiépítésének, a szabályo9
