Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A katonai kormányzat időszaka 1849–1850 - Az abszolutista rendszer berendezkedése
A KATONAI KORMÁNYZAT IDŐSZAKA 1849-1850 Az abszolutista rendszer berendezkedése "Nemzetek szabadságának legszilárdabb alapja az önkormányzás. Hol a nép isméri és védi jogait, hol ismeri és betölti kötelességeit, ott nincs erő, nincs hatalom, mely a kivívott szabadságot többé legyőzhesse." E zen szavakkal öntött reményt a megye lakosságába Csertán Sándor zalai kormánybiztos' akkor, amikor az orosz intervenciós csapatok már átlépték a magyar határt, s a hősies küzdelem ellenére megyénkben is megkezdődött a szabadságharc itteni eseményeinek zárófejezete. Vajon indokolt volt-e ez az optimizmus? Remélhettek- e "önkormányzás"-! a frissen megszerzett polgári jogaikat gyakorolni óhajtók, hogy jogaik érvényesítésével autonóm keretek között kötelességeiket is teljesíthessék? Az, hogy az önkormányzati jogok gyakorlására a vesztett szabadságharc után egyáltalán valamilyen formában lehetőség nyílik-e, mindenekelőtt az ország birodalmon belüli státuszának mikéntjétől függött. A Ferenc József által 1849. március 4-én kibocsájtott birodalmi alkotmány Magyarországot, társországairól leválasztva, az egy és oszthatatlan császárság részévé nyilvánította, de egyes előjogokat még fenntartott számára. Az alkotmány a községi közigazgatást- illetően bizonyos fokú autonómiát kilátásba helyezett, a községek alapjogai közé sorolta többek között a képviselők megválasztását, a községek saját ügyeinek önálló intézését. Az 1849. április 14-i függetlenségi nyilatkozat után azonban, az ún. jogeljátszás elméletére alapozva, a bécsi kormánykörökben megerősödött az a meggyőződés, hogy a Magyarország feletti uralmat csak az oktrojált alkotmányban biztosított előjogok félretételével, az országnak az összbirodalom egységes államszervezetébe való teljes beillesztésével lehet megvalósítani. A katonai megszállás után, bár az alkotmány elvileg még érvényben maradt, az ország belső igazgatásával kapcsolatosan kiadott rendelkezések ezt a szándékot tükrözik.'’ Az 1849 júniusa óta ideiglenes jelleggel kiépülő magyarországi államapparátus szerkezetét először az 1849. október 24-én közzétett 7
