Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A provizórium kora 1851–1853 - Az önkormányzat működése 1850–1853

va, végül úgy döntött, hogy a borkiosztást ezután beszüntetik. Elha­tározták viszont, hogy a feltámadási, Flórián napi és úrnapi körme­netek alkalmával azon szolgáknak, akik vállalják, hogy a dobokat viszik, 30 krajcárt adnak, mivel ча dobokat ingyen hordozni, kit se lehetne kötelezni."136 A fertálybírák a korábbiakhoz hasonlóan ezen időszakban is részt vettek az igazgatási feladatok ellátásában. Nemcsak a rendet tartot­ták fenn, hanem egyéb teendők lebonyolításában is közreműködtek. 1851 januárjában pl. a tanácsosokkal együtt végezték el a felsőbb hatóságok által elrendelt épület összeírást.137 Az idő múlásával azon­ban - vagy a megfelelő ellenszolgáltatás hiánya, vagy egyéb okok miatt - a velük szemben támasztott követelményeknek egyre kevés­bé feleltek meg. A választmány - úgy tűnik - nem igazán volt elé­gedett munkájukkal. Erélyességet és határozottabb cselekvést kívánt tőlük. Ráizinger József bíróvá választása után ez ügyben is gyorsan intézkedtek. A választmány 1852. július 18-i ülésén utasítot­ta a tanácsot, hogy szólítsa fel a fertálybírákat nyilatkozattételre: viselni akarják-e továbbra is tisztségüket és hajlandók-e a szigorúbb fellépésre? Egyébként ha maguktól nem mondtak le, a tanács, ha alkalmatlannak találta, leválthatta őket. S valóban, még 1852 júliusában és augusztusában új fertálybírákat választottak. Pontos névsorukat illetően forrásaink adatai nem egészen egyértelműek. Farkas Gábor, Kovács Ferenc, Korosa József, Talabér István és Pákozdi György bizonyosan elnyerte e tisztséget. Két korábbi fer­tálymester, Sreiner József és Bencze László neve, valamint Baranyai Vendelé az ajánlottak között szerepel. Valószínű azonban, hogy a tanács végül őket is megválasztotta, így ismét két-két fertálymester jutott egy-egy városnegyedre.138 Összegezve a fentebb elmondottakat: a felülről kinevezett, de a város által fizetett tisztviselőkből álló tanács - élén a városbíróval - és az ugyancsak felülről kinevezett, de munkáját fizetség nélkül végző községi választmány, amelynek tagjait korábban tiszteletbeli taná­csosoknak nevezték, képezték a város önkormányzati szerveit. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom