Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Városi bíráskodás
Tevékenységüket a szolgaszemélyzet és a hivatali hierarchián kívülálló fertálybírák segítették. Az új városbíró, Ráizinger József hatalomra kerülése után megpróbálta határozottabban kézbe venni a város irányítását. Ennek egyelőre még csak apró jeleit lehetett tapasztalni, de a közügyek intézését illetően mindenképpen egy pozitív folyamat elindulásáról beszélhetünk. A tanács működésében azonban még mindig a konzervatívok befolyása érvényesült. A legfontosabb pozíciókat ők birtokolták. S az egerszegi járás szolgabírói tisztét még mindig az a Fábián Pál töltötte be, aki 1846-ban oly határozottan kiállt egykori tanácsostársa, a közpénzeket eltüntető Horváth Imre mellett. Mivel a város kizárólag a szolgabíró útján érintkezhetett a felsőbb hatóságokkal, bármiféle kezdeményezés, vagy bármilyen ügy előterjesztése és elintézése kapcsán a járás első hivatalnoka véleményezésre kapott lehetőséget. Ennek révén sok mindent más megvilágításba lehetett helyezni, s az előadottak nem egyszer módosíthatták a dolgok végkifejletét. így a változtatni akarók számára továbbra is változatlanul szűk mozgástér állt rendelkezésre. int korábban már utaltunk rá, az 1851. augusztus 18-i községi utasítás azokban a városokban, amelyekben nem léteztek külön városi rendőrkapitányságok, a helyi rendészet meghatározott ágazatainak kezelését a tanácsra bízta. A tanács ügyelt a község határmezsgyéire, az utakra, a folyókra, az építkezési szabályok és a közegészségügyi előírások betartására, a közerkölcsökre, a cselédségre, a mértékekre és súlyokra, a vásárok és piacok rendjére. Vigyázott a tisztaságra, ellenőrizte a koldusokat, gondoskodott a tűzveszély elhárításáról, elemi csapások esetén pedig a személy- és vagyonbiztonságról. Törődött a szegény és munkaképtelen községtagok eltartásával és ápolásával. Rendészeti hatáskörében a tanácsnak a fennálló törvények és rendeletek figyelembevételével kellett intézkednie. A helyrendőrségi szabályok megsértőit - ha az ügyben nem a büntető törvényszék volt az illetékes - a tanács első folyamodású bíróságként elítélhette. A lényegében kihágási, szabálysértési ügyeknek tekinthető esetek vétkeseit 100 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatta, Városi bíráskodás 68
