Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése

állásfoglalása a megyehatóság előtt mennyire mérvadónak számított. Éppen ezért Münzberg Ferenc a községtanács 1857. október 18-i határozatára alapozva, ha akarta, már korábban is szorgalmazhatta volna a dolog kedvező elbírálását. Ki tudja miért, ezt nem tette meg. Ezért kellett a városnak a kérésbe egy burkolt fenyegetést is belefoglalni: ha nem rendszeresítik a szállásmesteri állást, a város nem vállal felelősséget az ezzel kapcsolatos ügyek intézéséért. Ezt követően - azon kikötéssel, hogy a pályázatokat a községtanácsnak be kell mutatni - 1858. március végén meghirdették az állást. Annak elnyeréséért az eddigi szállásmester, Emrik János, valamint az előző évben a hajdú állások egyikéért sikertelenül folyamodó Prukker József pályázott. Az Emrik János munkájával való megelégedést bizonyítja, hogy a községtanács ajánlatában kettejük közül 6 szerepelt az első helyen. A megyefőnökhöz 1858. április 26-án elküldött felterjesztésben a szolgabíró teljesítette a polgármester kérését. A Duzár István által elmondottakhoz csak annyit fűzött hozzá, hogy a szállásmester kinevezése Egerszegen "nagyon is szükségesnek mutatkozik."2'14 Bogyay Lajos csaknem másfél év elteltével, 1859. szeptember 10-én válaszolt a város beadványára. Ekkori határozatával évi 136 forint fizetés fejében megengedte a szállásmesteri állás rendszeresítését, s Emrik János alkalmazásához is hozzájárult.2'” Forrásaink egyéb adataiból azonban arra lehet következtetni, hogy Emrik Jánost már a közbeeső időben, a megyefőnöki döntés megszületéséig is, tehát lényegében folyamatosan foglalkoztatták. Tevékenységével közvetlenül a hajdúk, közvetve pedig többi, elfoglalt tisztviselőtársa helyzetén könnyített.

Az adóügyek intézését - külön adószedő hiányában - valószínűleg a pénztárnokra mint általában a pénzügyek kezelőjére bízták. A behajtás gyakorlati lebonyolításában a hajdúk segédkeztek.2"1

Az 1855-ös tervekben szereplő egészségügyi személyzetet illetően egyelőre annyi valósult meg, hogy a soproni helytartósági osztály 1857. április 26-án idősebb König Mór személyében kinevezett Zalaegerszeg számára egy községi orvost, akit a város évi 480 pengőforint fizetéssel 1860. szeptember 29-ig alkalmazott.2'17

A városi tisztviselők és szolgák számára létrehozandó, 1855-ben ugyancsak tervbe vett nyugdíjalap megteremtésére vonatkozóan nem találtunk adatokat. Valószínű, hogy mindez csak terv maradt. így az elöregedett vagy egyéb okból munkaképtelenné vált alkalmazottá1