Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
A nemzetőrség felállítása
mazó aláírási íven már ezt olvashatjuk: „A nemzeti őrsereghez mint közember magamat béírom”. A zalaegerszegi nemzetőrök első jegyzékén 283 név szerepel. Ezek közül 215 saját kezű aláírás, 68 esetben pedig egy-egy „x” található a nevek után; utóbbiak valamennyien analfabéták voltak. Bizonyítja tehát a névjegyzék is, hogy a város nemzetőrei közé nagy számmal íratták fel magukat azok a (zömében kézműves foglalkozású) lakosok, akik az alsóbb néprétegekhez tartozván, írástudatlanok voltak. Ugyanakkor bizonyítja azt is, hogy a Zalaegerszegen mint megyeszékhelyen lakó nemesi származású tisztviselők és táblabírák is szép számmal álltak be városi nemzetőrnek, így pl. Csillagh Lajos megyei alispán fia, Csillagh László (későbbi honvédszázados), vagy az alispán sógora, Koppány Ferenc megyei főadószedő. A következő napokban (főként március 23-án) a város céhei külön gyűléseket tartottak, ahol a céhtagok testületileg iratkoztak fel a nemzetőrség névjegyzékébe. A lakatos, asztalos, esztergályos, kádár, puskás és órás egyesült céh tagjai a nemzetőrség alakítására nézve a következő kívánságukat terjesztették elő: 1. „ha ezen őrsereg szerkesztetik, legyen jussa arra is, hogy ha netalán nfemejs ember tenné a kiszökést, ne kellessék azeránt további jelentést tenni, hanem tartozzon azoknak személye is minden megkülönböz[tet]és nélkül az őrsereg joga alá, s néki engedelmeskedni”, 2. „minden őrsereghez beiktatott egyénnek tulajdon fegyvere legyen”, 3. „ezen őrsereg csak egyedül a városi biztosításra, és továbbá is, nem pedig ideiglen állíttasson fel!”49 Az a körülmény, hogy Zalaegerszeg nemzetőrsége a város legszegényebb zselléreit és kézműveseit is soraiba engedte, továbbá a céhbeli iparosok követelései, hogy kapjanak fegyvert, állandó alakulat létesüljön, ráadásul adott esetben polgárok bíráskodhassanak a nemesek felett is, aggodalomba ejtették a máskülönben liberális elveket valló Csillagh Lajos alispánt. 1848. március 23-án kelt levelében az alispán figyelmeztette Farkas Imrét, az eger- szegi járás főszolgabíráját, hogy „Egerszeget látatlan ne hagyja, nem csak azért, hogy itt számos izgatók lehetnek, de a polgári őrségnek elvem elleni fölállítása is több zavart okozhat, mint békét eszközölhet, ily különb fajú s érdekű lakosa a városnak figyelemtartást vélekedésem szerént igényöl”. Csillagh kérte a 26
