Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)

Honvéd újoncozások

Az 56. honvédzászlóaljhoz került zalaegerszegi újoncoknak hasonló viszontagságokban lehetett része, mint a 47. honvéd­zászlóalj önkénteseinek. Az 56. zászlóalj nem Körmend felé Perczel fó'eró'ivel, hanem a Szekulits István őrnagy parancsnoksá­ga alatti hadosztály kötelékében Nagykanizsán, Keszthelyen, Sümegen majd Tapolcán át hagyta el Zala megyét a december végi visszavonulás során. Január 7. körül Ceglédnél csatlakozott Perczel hadtestjéhez (amelynek a 47. zászlóalj is része volt). A Szolnok térségében 1849 januárjában végrehajtott hadműveletek során az 56. honvédzászlóalj közvetlenül nem bocsátkozott harc­ba; az igazi tűzkeresztségen a február 26-27-i kápolnai csata során esett át. A csatát követően ők is visszavonultak a Tisza mögé, majd csaknem egy hónapnyi erőgyűjtés után részesei lettek az április elején induló tavaszi hadjáratnak. Kétes hírnévre tettek szert az április 6-i isaszegi csatában, ahol tévedésből a saját gya­logságunkra lőttek, de azután csakhamar jóvátették a hibát. Ápri­lis derekán Pest előterében vettek részt kisebb ütközetekben, majd a császári kézen maradt Budát ostromló honvédsereg része­sei lettek. Budavár május 21-i bevétele során - hasonlóan a 47. zászlóalj zalai honvédéihez - ők is hősiesen helytálltak. Május végétől június végéig a Vág-menti hadjáratban, majd július köze­péig Komárom alatt harcoltak. Július 13-án a komáromi erődrend­szer védőseregéhez csatlakoztak, és Komáromban maradtak (ill. annak közvetlen körzetében harcoltak) a szabadságharc végéig. Komárom feladásakor, 1849. október 2-án tették le a fegyvert, és miután megkapták ők is a megadás feltételéül szabott menleve­let, hazatérhettek, és mentesültek a megtorlástól.11’ A december végén kezdődő, és mintegy négy hónapig tartó császári megszállás alól a tavaszi hadjárat magyar sikerei után, 1849 áprilisának végén szabadult fel a megye. Csertán Sándort, az egerszegi választókerület országgyűlési képviselőjét - Zala megye 1848 őszi kormánybiztosát — ismét kormánybiztosi hatáskörrel ruházta fel az 1849. május 4-én Debrecenben kiadott belügymi­niszteri rendelet. E rendeletben feladatul szabták Csertánnak, miszerint „minden kitelhető erővel oda munkáland, hogy az ille­tő megyéből mind a hátralévő, mind az újólag kiállítani rendelt 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom