Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Utcanévtár - A mellékelt térképek forrásai

SÁGODI ÚT (Kaszaháza, Ságod — D1— D2— E3) Kaszaházáról Ságod felé vezető út. 1957''''-óta Ságod/ út. Ságod területén levő Arany János és Petőfi Sándor'' 18 utcákat, amelyek a fenti út egyenes folyta­tását képezik 1974' ,l! '-ben neveiket megváltoztatva szintén Ságodi útnak nevezték el. így a Kaszaházáról kiinduló és Ságodon áthaladó út neve, egységesen Sá­godi út lett, amely út fokozatosan beépül. SÁGVÁRI ENDRE UTCA (E5—Eó) Ságvári Endre (1913—1944) jogász, a magyar munkásmozgalom vértanú­ja. Fiatalon kapcsolódott be a mozgalomba, kezdeményezője volt a munkás­paraszt ifjúsági találkozóknak. Aktívan tevékenykedett az ifjúság antifasiszta egységének létrehozásában. 1937-ben belépett a Kommunisták Magyaror­szági Pártjába, 1944-ben tűzharcba keveredett a letartóztatására küldött csendőrnyomozókkal és meghalt. 1928 '-"-ban Zárda utca, mely elnevezést az utcában található Notre Dame apácazárdáról kapta. Az utca kiszélesedő északi része képezte a Blaha Lujza teret, a mai Tomori Pál út és a Göcseji út között. Az Ady Endre utca átnyúlt a Göcseji úton egészen a Blaha Lujza térig. 1950 /,2l-től Ságvári Endre utca, ekkor szüntették meg a Blaha Lujza'' 22 teret, a kórház bővítése következtében. SALLAI IMRE UTCA (E4) Sallai Imre (1897—1932) a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosa, vértanúja. Fiatalon ismerkedett meg a marxizmussal és a szociálde­mokrata baloldal vezetőivel. A Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapító tagja. A Tanácsköztársaság idején a belügyi népbiztosság politikai osztályának helyettes vezetője. Bécsbe emigrált, majd később a Szovjetunió­ban dolgozott. 1928-ban tért haza és szervezte meg az illegális sajtóappará­tust. 1931-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja titkárságának ma­gyarországi vezetője. 1932. július 15-én letartóztatták, július 29-én gyorsí­tott eljárással halálra ítélték és kivégezték. A város legrégibb utcái közé tartozik. 1790' l2:!-ben Kert, 1822' 2 ''-ben Kerti, 1948-tól Saílai Imre utca 7 ' 25 . 1826-ban a város nyugati fele itt ért véget. Nyomvo­nala már 1858-ban azonos a maival, annyi eltéréssel, hogy a nyugati részén, ahol visszakanyarodott a Körmendi útra (Rákóczi utca) ott folytatódott tovább kicsit északnyugat felé a Holt-Zala és a Vágóhíd utca irányában. Ma ez már nincs meg, mert a területet beépítették. Viszont kelet felé meghosszabbodott az utca és egészen összeér az észak felé benyúló Könyök utcával. Míg 1326-ban 2—3 ház található itt, zömében csak kertek helyezkedtek el az utcában, innen korábbi elnevezése is, 1856-ra már mind a két oldala szinte teljesen beépült. '• l7 Tjk. 1957. XI. 13.; '' IS T 186.; ''"'Un. 1974. ''-"T 1928.; 421 Kgy. jk. 1950. 45. k. ápr. 27.; <&Blaha Lujza (1850—1926) színésznő a század­végi népszínművek primadonnája, a „nemzet csalogánya". ''-''Régi Lt. 354.; ''-"'Uo. 737.; ''-"Kgy. jk. 1948/11. 74.

Next

/
Oldalképek
Tartalom