Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)
Utcanévtár - A mellékelt térképek forrásai
SÉNIG FERENC KÖZ (E5—F5) Sénig Ferenc (1931—1957) honvéd százados, 1948-tól a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatot. 1957, május 15-én az ellenforradalmárok megölték a tilaji határban. A város legrégibb utcái közé tartozik, az 1826-os Póka Antal által rajzolt Zalaegerszeg térképen már utcaként szerepelt. Neve közel 80 esztendeig valamilyen formában kötődött a Pintér Máté (Id. Pintér Máté utcánál) alapítványból létrehozott, az akkori utca elején épült földszintes ispita házhoz (aggápolda ház), amelynek helyére a századfordulón emelték a jelenleg is látható emeletes épületet. 1822'' 2G-ben Ispitál utca; de már 1816 /,27-ban szerepelt Ispita alatt való utcaként; 1826 /,28-ban Ispitál mellékes utca, 1826' l2í>-ban Ispita kápolna mellett lemenő mellékes utca és 1849 ,;:i0-ben Ispotály utcaként szerepelt. 1886 wl-tó'l Már/a utca, 1957 , ' 0,2-tő! Sénig Ferenc utca, amelyet 1974'' r,3-ben Sénig Ferenc közre módosítottak. Az utca a különböző városrendező építkezések során elvesztette igazi utca jellegét, s ezt az 1974-es névváltoztatással hűen ki is fejezték. SÍP UTCA (E5) Az 1826-os Zalaegerszeg térkép és a hozzá tartozó összeírásból egyértelműen megállapítható, hogy a mai Síp utca volt a régi Czigányszer. 1828' :i ''-ban Czigányszer, 1888' ,:;>-ban Síp utca. 1858-as és 1903-as térképen név nélkül szerepelt, az 1928 /,;i(l-as várostérképen pedig Czigány utcaként. Az 1948-as és 1963-as térképen ismételten név nélkül jelölték. Az ottlakó idős emberek szerint ezt az utcát sohasem hívták Czigány utcának, minden bizonnyal tévesen került a térképre a felirat, ugyanis a mellette levő Kun Károly utcának volt régebben Czigány utca a neve'''". SOMOGYI—BACSÓ TÉR (E4—F4) Somogyi Béla (1886—1920) tanító, a szocialista tanítómozgalom vezetője, szociáldemokrata újságíró. A Tanácsköztársaság megdöntése után a Népszava felelős szerkesztője. Cikkeiben élésen támadta a fehérterrort. Bacsó Bélával együtt a fehérterroristák elhurcolták és meggyilkolták. Bacsó Béla (1891—1920) író, újságíró, sokatígérő tehetsége volt a szocialista szépirodalomnak. Elbeszéléseiben a paraszti földéhség problémáit és antiklerikális kérdéseket boncolgatott. 1919-től a Népszava munkatársa, 1920ban Somogyi Bélával együtt gyilkolták meg. 1888 ,,38-ban Árok utca, 1927 /,3,,-ben Horthy Miklós tér, 1946 ,,/l0-óta Somogy/— Bacsó tér néven szerepel. /l! ' ; Régi Lt. 392.; ™Uo. 735.; /,28 Uo. 392.; ''*'Uo. 749.; '-"Uo. 755.; «'Kgy. jk. 1888/1920.; 432 TjJc. 1957/56. th.; œ Tjk. 1974/15. th. '' ! ';Régi Lt. 737.; ^Kgy. jk. 1838/1920.; 436J 1928.; ^'Németh Károly cipészmester szíves közlése alapján. ' lls Kgy. jk. 1888/1920.; ' ll!l Kgy. jk. 1927. 24. k.; ; '"T 186.
