Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. Században - Zalaegerszegi Füzetek 2. (Zalaegerszeg, 1976)
ZALAEGERSZEG A XVII. SZÁZADBAN - A várőrség létszáma
A XVII. század elején Egerszeg várával kapcsolatban a legfontosabb feladat a vár erősítése, az addigi castellum (kastély) őrizettel való ellátása, és így ütőés védőképes végvárrá való kiépítése. 1602. január 15-én a magyar kamara írja az udvari kamarának: ,.Egerszeg castellumban a rendes császári zsoldosokat, harminc gyalogost és tiz lovast hetenként Kiskomár várához irányítják, eközben ,,Egerszeg castellum" elhanyagolt. Ezért félni kell attól, hogy ha a kanizsai törökök némi kirajzást tesznek oda, és az említett castellumot üresnek találják, az oppidummal együtt a kastély teljesen elpusztul. Az emiitett katonák különben a szegény városlakók házaira rátörve azokat fosztogatják, az élelmüket is erőszakkal elrabolják és elviszik. Egyébként az Egerszeg körüli városlakóknak és más földmiveseknek a Zala megyei főispán megtiltotta, hogy bármiféle cenzust vagy adót, amit azelőtt szoktak adni, a töröknek fizessenek. Ezért a szerencsétlen városlakók különösen félnek a töröktől. Tehát a sümegiek küldjenek segítséget, hogy az egerszegi castellumot az oppidummal együtt meg lehessen őrizni." 1 ' 1 Ez a levél több szempontból érdekes. Ennek alapján a katonaság ekkori létszámát megközelítőleg negyvenre tehetjük — legalábbis a tényleges, császári katonák (zsoldosok) számát. Másrészt megállapítható az egerszegi lakosság rétegződése. Ezek szerint volt a castellum, valamint az oppidum a városiakókkal és a földmívesekke!. Egy 1628-ból való szerződés szövegébői kiderül, hogy a város lakossága valóban három részre oszlott: várbeli lakókra, vársorompón kívüliekre és szőlőhegyiekre (vitézlő seregbeliek, városbeli polgárok és hegylakók). A szerződést Ergeiius veszprémi püspök kötötte Rátky György kapitánnyal, amelynek értelmében a sorompón kívül és a szőlőhegyekben lakók a püspöki uradalom tisztviselőinek törvénykezése alatt állnak, a vitézek fölött pedig mindenkor a királytól függő véghelyi kapitány bír teljhatalommal. 15 Ugyancsak 1602-ben királyi rendelettel erősítik a várat. Két kis mezei ágyú, tizenkét szakállas, két mázsa ágyúpor, két mázsa puskapor (a szakállasok számára), egy mázsa por (a kézipuskák számára), valamint kétszáz kenderkötél fuvarozását rendelik el Egerszegre. 16 A várőrség létszáma Mindenekelőtt a várőrség létszámának alakulását érdemes figyelemmel kísérni az egész XVII. századot vizsgálva. Annál is inkább, mert önmagában a létszámadatokból is igen sok következtetést lehet levonni. A már ismertetett 1628. évi adatot követően az első adat 1638-ból ismert. Eszerint Egerszegen 200 lovas és 150 gyalogos található. 17 A következő években
