Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. Században - Zalaegerszegi Füzetek 2. (Zalaegerszeg, 1976)

ZALAEGERSZEG A XVII. SZÁZADBAN - A várőrség létszáma

hasonló a helyzet, egy 1643-ból való levél ,,negyedfélszáz ember"-t említ.

liS 1653-ban a várban már 200 német katona is van.

lü Egerszeg helyzetét, jelentőségét Zala megyében csak akkor tudjuk értékelni, ha összehasonlítjuk a vár létszámát a Zala megyei várakéval. Tehát az 1638. évi létszámadatok: Vár Lovas Gyalog összesen Ber 6 20 26 Egervár 25 50 75 Egerszeg 200 150 350 Kapornak 50 50 100 Kányavár 10 35 45 Kernend 10 30 40 Kiskomár 120 240 360 Lég rád — 200 200 Lendva 50 50 100 Nempti 100 100 200 Lövő 6 20 26 Magyarosa — 50 20 Pólöske 50 60 110 Szentgrót 25 50 75 Szentgyörgyvár 5 42 47 • Szécsisziget 50 100 150 Tótfalu 2 8 10 Zalavár 15 100 115 Ha összevetjük az adatokat, láthatjuk, hogy Egerszeg a zalai várak között elöl van, egyedül Kiskomárom létszáma azonos Egerszegével, de a következő években a Kiskomáromot ért sorozatos török támadások hatására ez utóbbi í'étszáma minimálisra csökken. (Ugyanis 1633 és 1647 között a törökök 235 személyt (persona) „vittenek el és vághtak le" Kiskomáromból, míg Egerszegről „mindössze" 94-et.)

20 Az 1655. évi 3. tc. megállapítja, hogy Egerszegen 300 lovas és 150 gyalogos legyen a létszám. Ez a maximum, amit a vár elér.

21 Az országgyűlések igen fontosnak tartják Lenti vára erősítését is, hiszen ,,Stájerország felé Radkersburg felé ezen vár képezi a védbástyát azon országra nézve".

22 Az 1655-ös országgyűlés pedig megszabja, hogy várához „adassék 350 lovas, 100 gyalog".

2

'' Ezzel létszámban azonos erejűvé válik Egerszeggel. Az említett 450 fős eíVi létszám a század végéig, a török elleni felszabadító háborúk megindulásáig jellemző az egerszegi várra.

24 Ha arra gondolunk, hogy más várak őrségének létszáma az ötszázat, ezret, sőt annál is többet eléri, akkor megállapítható, hogy Egerszeg őrségének a létszámát tekintve a kis várak közé tartozott, azonban Zala megyében a XVII. szá-