Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)

I. Az elemi oktatás kezdetei Zalaegerszegen (Degré)

I. fejezet AZ ELEMI OKTATÁS KEZDETEI ZALAEGERSZEGEN A reformáció vetette fel hazánkban először azt a gondolatot, hogy írásra és olvasásra szélesebb néprétegeket is tanítani kellene. Olyan embereket is, akiknek nem hivatásbeli foglalkozása lesz az írás és olvasás, tehát a papi, a magasabb igazgatási vagy kancelláriai munka. Ez a célkitűzés a reformáció bibliaolvasási törekvéseiből, és a szabad bibliakritika elvéből fakadt. Ennek következte ben az első népiskolák — főleg a protestáns városokban — a XVI. század közepén keletkeztek. A katolikus egyház csak majd egy évszázaddal később, Pázmány korában fogott hozzá, hogy a protestantizmust saját fegyvereivel szorítsa vissza. Ekkor kezdett szélesebb tömegek számára is iskolát nyitni ott, ahol erre anyagi alap és alkalom nyílt. Zalaegerszegen azonban nem volt erre alkalom. A város a püspök földesurasága alatt katolikus maradt. A vár 1600 óta — amikor Kanizsa török kézre került, — első vonalbeli végvár volt, sőt kisebb végházak központja, ahol az egész élet a várvédelem célját szolgálta. Éltek ugyan a városban a zsoldos katonákon kívül „polgárok" is, akik azonban szintén bizonyos katonai szolgálatra voltak kötelesek és állandó életveszedelemben éltek. Volt a várban írástudó ,,seregdeák", de nem tudunk arról, hogy ő tanítással foglalkozott volna. Általában a XVII. századi egyházi adatok hiányoznak. Nem is látszik valószínűnek, hogy valamennyire rendszeres tanítás folyt volna. Hogy az egész település mennyire katonai jellegű volt, azt mutatja, hogy 1686-ban a vár őrsége 442 főből állt

1 (korábban néha 40 főre is leapadt-), de az erősség felszámolása után, mikor a hajdúk túlnyomórésze szétszéledt, a város egész lakossága 126 adózó és 16 nemes családot tett ki.

3 Először 1690-ben történik említés egerszegi tanítóról'', de még erí sem értékelhetjük úgy, hogy itt állandó iskola működött volna, de akkor éppen volt itt tanító. A XVIII. század elején azonban a béke tartós lett, a század közepére a város lélekszámban is, vagyonban is megerősödött, a gazdasági élet bonyolultabbá vált, többen érezték szükségét az írni-olvasni tudásnak, a város már hajlandó volt és módja is volt arra, hogy tanítót tartson. Nem tudjuk, hogy mikor keletkezett az iskola, de 1743-ban már „az iskolaházon" végzett munkáról tudunk, és 1746-ban már a tanítónak „iskolamesteri szolgálattyában" kifizetett 10 forintot is bejegyzik a város számadáskönyvébe.'' 1748-ban annyit tudunk, hogy külön há-