Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - A tanítók
Forrásaink nem beszélnek arról, hogy az állami iskola tanítói mind rendelkeztek-e tanítói oklevéllel. Ezt legalább az újonnan ki nevezettekről már nyugodtan feltételezhetjük. Arra többször történt utalás, hogy egy-egy új dolog bevezetése — péidául az új rajz tanterv — azért jelentett nehézséget, mert ilyenről a képzőben a tanítók nem tanultak' 1 ' 1 . A tanítók továbbképzésének a kérdése állandóan a napirenden szerepeit. Ezt a célt szolgálták részben a tantestületen belül tartott bemutató tanítások és azok megbeszélése'", az új tantervek és az utasítások áttanulmányozása és megvitatása, a kézikönyvek forgatása' 1 . A tanítók rendszeresen olvasták a szaklapokat' 2 , az ezekben megjelent cikkeket az értekezleteken megbeszélték. A rendszeresen tartott tanítógyűlések egyik feladata is a továbbképzés volt. A tanítók részvétele a különböző — iskolán kívüli — továbbképzési rendezvényeken nem volt mindig anyagilag megoldható. A tanítónak saját fizetéséből kellett fedeznie a költségeket, és ebbőí sokszor nem futotta. így sokszor úgy oldották meg a kérdést, hogy közös költségen küldték el egyik társukat, aki azután a tantestületi értekezleten beszámolt a látottakról és a hallottakról. Vagy pedig a rendezvények csak egy-egy részén vettek részt. így például 1935-ben a keszthelyi tanfolyamon mindenki csak egy-egy napig vett részt — beosztás szerint —, és azután kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat' 3 . A tanítók órán kívüfi vagy iskolán kívüli munkájáról, népművelő vagy egyéb tevékenységéről szintén igen keveset beszélnek forrásaink. A tantestületi értekezleteken a végzett munkáról nem számoltak be, a jegyzőkönyvekben nem örökítették meg, de a tanfelügyelő iskolalátogatási jegyzőkönyvei is hallgatnak ezekről a kérdésekről. Tudjuk, hogy az iskolában az 1930-as években kiscserkészcsapat alakult, ifjúsági vöröskeresztes csoportok működtek, tevékenységükről azonban a jegyzőkönyvek hallgatnak. Nem tudjuk, hogy a hitoktató vezetése alatt álló Szívgárdában milyen szerepet játszottak a tanítók'' 1 . Csak utalásszerű említésből tudjuk azt, hogy Rettegi Miklós két szólamú énekkart szervezett, és az a március 15-i ünnepéiyen sikeresen szerepelt''. Már az első világháború előtt tartottak nyilvános ünnepségeket a nemzeti ünnepek alkalmával, de a gyermekelőadások betanítását és ifjúsági egyesület szervezését elhárították a tanítók'' 1 . A két világháború között a tanév vége felé iskolai sportünnepélyt rendeztek a MOVE sportpályán, a sportpályát díjmentesen kapták meg". Az állami tanítókat nem terhelte a kántori teendők elvégzése. Ettől már a községi iskola tanítói is mentesek voltak, és a két legnagyobb felekezet — a katolikus és az izraelita — külön kántort foglalkoztatott. A két protestáns egyházközség azonban úgy oldotta meg a kántorkérdést, hogy egy-egy tanítóval szerződött, aki „csekély" tiszteletdíj fejében ellátta a kántorságot. A minisztérium viszont mindig gondoskodott arról, hogy a tanítók között egy evangélikus és később egy református is legyen' 8 . A tanítók kivették a részüket a felnőttek oktatásából is. Természetesen ez elsősorban az analfabéta tanfolyamokon való tanítást jelentette. így az 1909— 10-es tanévben Fazekas Lajos vezetett egy tanfolyamot minden díjazás nélkül. A harminc 27—49 éves hallgató közül 17 sikeresen vizsgázott. Ugyanebben az évben a helybeli gimnáziumban tartott „munkás-gimnázium" előadás sorozatában Szalay Sámuel tartott földrajzi és történelmi előadásokat szintén minden díjazás nélkül-.
