Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)

IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - A tanítók

Forrásaink nem beszélnek arról, hogy az állami iskola tanítói mind rendel­keztek-e tanítói oklevéllel. Ezt legalább az újonnan ki nevezettekről már nyugod­tan feltételezhetjük. Arra többször történt utalás, hogy egy-egy új dolog beveze­tése — péidául az új rajz tanterv — azért jelentett nehézséget, mert ilyenről a képzőben a tanítók nem tanultak' 1 ' 1 . A tanítók továbbképzésének a kérdése állan­dóan a napirenden szerepeit. Ezt a célt szolgálták részben a tantestületen belül tartott bemutató tanítások és azok megbeszélése'", az új tantervek és az utasí­tások áttanulmányozása és megvitatása, a kézikönyvek forgatása' 1 . A tanítók rendszeresen olvasták a szaklapokat' 2 , az ezekben megjelent cikkeket az értekez­leteken megbeszélték. A rendszeresen tartott tanítógyűlések egyik feladata is a továbbképzés volt. A tanítók részvétele a különböző — iskolán kívüli — tovább­képzési rendezvényeken nem volt mindig anyagilag megoldható. A tanítónak sa­ját fizetéséből kellett fedeznie a költségeket, és ebbőí sokszor nem futotta. így sokszor úgy oldották meg a kérdést, hogy közös költségen küldték el egyik tár­sukat, aki azután a tantestületi értekezleten beszámolt a látottakról és a hallot­takról. Vagy pedig a rendezvények csak egy-egy részén vettek részt. így például 1935-ben a keszthelyi tanfolyamon mindenki csak egy-egy napig vett részt — be­osztás szerint —, és azután kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat' 3 . A tanítók órán kívüfi vagy iskolán kívüli munkájáról, népművelő vagy egyéb tevékenységéről szintén igen keveset beszélnek forrásaink. A tantestületi értekez­leteken a végzett munkáról nem számoltak be, a jegyzőkönyvekben nem örökí­tették meg, de a tanfelügyelő iskolalátogatási jegyzőkönyvei is hallgatnak ezek­ről a kérdésekről. Tudjuk, hogy az iskolában az 1930-as években kiscserkészcsa­pat alakult, ifjúsági vöröskeresztes csoportok működtek, tevékenységükről azon­ban a jegyzőkönyvek hallgatnak. Nem tudjuk, hogy a hitoktató vezetése alatt álló Szívgárdában milyen szerepet játszottak a tanítók'' 1 . Csak utalásszerű emlí­tésből tudjuk azt, hogy Rettegi Miklós két szólamú énekkart szervezett, és az a március 15-i ünnepéiyen sikeresen szerepelt''. Már az első világháború előtt tartottak nyilvános ünnepségeket a nemzeti ünnepek alkalmával, de a gyermek­előadások betanítását és ifjúsági egyesület szervezését elhárították a tanítók'' 1 . A két világháború között a tanév vége felé iskolai sportünnepélyt rendeztek a MOVE sportpályán, a sportpályát díjmentesen kapták meg". Az állami tanítókat nem terhelte a kántori teendők elvégzése. Ettől már a községi iskola tanítói is mentesek voltak, és a két legnagyobb felekezet — a ka­tolikus és az izraelita — külön kántort foglalkoztatott. A két protestáns egyház­község azonban úgy oldotta meg a kántorkérdést, hogy egy-egy tanítóval szer­ződött, aki „csekély" tiszteletdíj fejében ellátta a kántorságot. A minisztérium vi­szont mindig gondoskodott arról, hogy a tanítók között egy evangélikus és ké­sőbb egy református is legyen' 8 . A tanítók kivették a részüket a felnőttek oktatásából is. Természetesen ez elsősorban az analfabéta tanfolyamokon való tanítást jelentette. így az 1909— 10-es tanévben Fazekas Lajos vezetett egy tanfolyamot minden díjazás nélkül. A harminc 27—49 éves hallgató közül 17 sikeresen vizsgázott. Ugyanebben az évben a helybeli gimnáziumban tartott „munkás-gimnázium" előadás sorozatában Sza­lay Sámuel tartott földrajzi és történelmi előadásokat szintén minden díjazás nél­kül-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom