Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
III. A községi iskola 1869-1897 - Az iskola fenntartása és vezetése
rólag a könyvtár fejlesztésére kellett volna fordítani, és így a tantestület érthető módon tiltakozott is. Az iskolaépület állapotát az ő közreműködésével vizsgálta meg a városi orvos, és együttesen állapították meg a tarthatatlan zsúfoltságát 24 . A polgármester indítványozta és kezdeményezte az V—VI. fiúosztály megnyitásakor természetrajzi és fizikai szertár létesítését, igaz, hogy lényegileg társadalmi gyűjtésre alapozva 25 . Egy ízben egy tanulót ki kellett zárni az iskolából. A gyerek hazaküldésére megjelent a polgármester is 20 . Egyszer csúnya, becsületsértéssel kapcsolatos szóváltás történt két tanítónő között. Erről a jegyzőkönyvet a polgármester jelenlétében vették fel 27 . Az iskola igazi gazdája, mindenféle ügyeinek intézője, a felsőbb szervek előtt képviselője az iskolaszék volt. A városi képviselőtestület választotta 3 évenként, 12 — később 19 — tagból állt, de volt benne egy vagy két tanító is, akit a tantestület titkos választással küldött, és egyikük egyben az iskolaszék jegyzője is volt. A tantestületben mindig volt annyi szervilizmus, hogy a titkos választás ellenére egyhangúlag az iskola igazgatóját küldte be. így került be Udvardy Ignác a polgári iskola igazgatója, majd Paukovich György a községi elemi iskola igazgatója is 28 . Az iskolaszék tagjai tekintélyes, de nem szakértő városi polgárok. Elnöke előbb Ruzsics Károly, majd Árvay István ügyvéd, utóbb Szigethy Antal' ügyvéd. Tagjai közül talán érdemes megemlíteni Czinder István ügyvédet, Graner Mihály orvost, Rechnitzer Gottfréd orvost, Háczky Kálmánt, a megyei gazdasági egyesület, azaz a nagybirtokosság érdekképviseletének elnökét, Farkas Dávidot, a város függetlenségi párti országgyűlési képviselőjét, Korosetz János és Isoó Alajos ügyvédeket, akik a városi politikában sokat szerepeltek 29 . Az iskolaszék nem csupán formálisan látogatta az iskolai vizsgákat 30 , nemcsak az újonnan létesített vagy megürült tanítói állásokra hirdetett pályázatot és a pályázók közül megválasztotta a tanítót 31 , nem csupán a városi képviselőtestületnél képviselte az iskola érdekeit, és neki javaslatokat tett, pl. abban az ügyben, hogy a tanítók a fizetésüket előzetes havi részletekben kapják 32 , reklamált a fizetések késése miatt 33 , de érdemi oktatási ügyekbe is beleavatkozott, így 1888-ban nem járult hozzá az V—VI. fiú osztály megalakításához, 1892ben ezt elfogadta, de a használandó tankönyveket maga kívánta megvizsgálni 34 . Elrendelte, hogy az I. és II. osztályban a tanítók váltakozva tanítsanak, azaz, hogy aki az egyik évben az I. osztályt, az a következőben a II. osztályt tanítsa, jóváhagyta a tanítók osztálybeosztását 3 ', sőt előírta, melyik osztályban, milyen tárgyat, heti hány órában tanítsanak. Ettől az előírástól a tantestület indokolt kérésére elállott, mert az iskola zsúfoltsága, udvarának hiánya nem tette lehetővé a heti óraszámok emelését 30 . A tantestület kérésére az iskolaszék törölte 1893-ban a II. osztály tantárgyai közül a német írást és olvasást 3 '. Beleszólt az iskolai fegyelembe. Kifogásolta, hogy egyes leányosztályok tanítói nem járnak pontosan órára, vagy éppen otthagyják a gyerekeket és átlátogatnak a szomszéd osztályba. Ennek megszűntetését követelte. Más alkalommal azt nehezményezte, hogy a II. leányosztályban gyenge a tanulók olvasási készsége 38 . Ennek alapján nagy vizsgálatot rendeztek az iskolán belül. De az iskolaszék még sokkal aprólékosabb kérdésekbe is beleavatkozott. Mikor egy tanulót fegyelemsértés miatt a tantestület ki akart zárni, az iskola-
