Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése
budapesti lakosok nyújtották be igényüket, kérve Zalaszentmihály község földigénylőinek mellőzését.15 A magyarországi zsidóságra vonatkozó diszkriminációs rendelkezéseket még az állami adminisztráció, a közigazgatás jogtisztelő része is végrehajtotta, legitimálva ezzel a hatalmat. A hivatalnoki karban csak kevesen mutatták az engededenség valamilyen jelét. Zala megyében — az eddigi kutatások szerint — három magas beosztású hivatali személy kényszerült elhagynia hivatalát német- és nyilasellenes felfogása miatt: Brand Sándor alispánnak 1944. április 27-én,16 Krátky István nagykanizsai polgármesternek 1944. április 4-én17 és Mikula Szigfridnek, Zalaegerszeg város főjegyzőjének. Magyarország német megszállása után a hazai zsidóság sorsa végleg megpecsételődött. 1943-tól Hitler további határozott lépéseket követelt a magyar kormányzattól, a zsidókérdés megoldását illetően. A negyed- százados gyűlöletbeszéd, s a bürokratikus és törvényi antiszemitizmus támogatást kapott. Horthy Miklós kormányzó nem mondott le, az ország szuverenitása formálisan megmaradt. A miniszterek és főispánok nagy részét lecserélték, de az 1936-tól regnáló zalai főispánt, Teleki Bélát — szélsőjobboldali magatartásának köszönhetően is — a kormány megerősítette állásában. Ahogy az általa alapított Zalai Magyar Elet c. lap 1944. április 27-én fogalmazott: „a főispán mindig is azt a szellemet képviselte, ami ma már irányadó.”18 A Sztójay-kormány március végétől rendeletek özönét bocsátotta ki, mely a magyarországi zsidóság teljes jog- és vagyoni kifosztását jelentette.19 A fő mozgatórugó az a gazdasági-politikai érdek volt, mely egyrészt az állami költségvetés helyzetét kívánta stabilizálni, illetve működtetni a hadigazdaságot — ugyanakkor megvalósítani a fajvédő-nyilas szociális programot — másrészt a szélsőjobb társadalmi bázisát erősíteni.20 1944- ben a nácikkal együttműködő kollaboráns magyar kormány hullarabló tettestársként a zsidók teljes vagyonát „árjásította”, s részben keresztény kézre juttatta.21 I5ZML Zala vármegye főispánjának iratai 967/1942. 16 Zalai életrajzi lexikon. Zalaegerszeg, 1997. 38. 17 Kanizsai enciklopédia. Szerk. Rikli Ferenc, Nagykanizsa, 1999. 190. 18 Zalai Magyar Elet 1944. április 27. '9 Kádár-Vági 2001. 28. 26 Uo. 21 Kádár-Vági 2001. 20. 204
