Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése

A zalai sajtó folyamatosan hírt adott a diszkriminációs intézkedésekről, s azok végrehajtásáról.22

Az első jelentős intézkedés a nácik részéről 1944. március 20-án lépett életbe. Ekkor a németek arra kérték a magyar hatóságokat, hogy tiltsák meg az 1000 pengőnél nagyobb banki betétkiviteleket. Eme intézkedés eredményeként a bankszámlával és széffel rendelkező zsidók megrohanták a bankokat, hogy kivegyék letéteiket és értékcikkeiket. 207 millió pengőt vettek ki a bankokból azon a napon. Az Eichmann vezette kommandó felszólítására a zsidó tanács vezetői nyugalomra intették a tömeget, s sokan vissza is helyezték értékeiket a bankokba.

1944. március 31-én jelent meg az a rendelet, amely a zsidók megkülönböztető jelzéséről rendelkezett.23 A helyi lapok is közölték Endre László nyilatkozatát, melyben további zsidókat érintő lépéseket helyezett kilátásba. Ugyanezen a napon szüntették meg a zsidók közszolgálatát, s tiltották el étket az ügyvédi praxistól is. A Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara tagjainak közel 50 %-a (49 fő) volt kénytelen megválni hivatásától. Csak Zalaegerszegen kilenc megszűnt ügyvédi irodát vettek át keresztény ügyvédek,24 s 17 kanizsai zsidó származású ügyvéd tagságát törölték. A zalai ügyvédtársadalom doyenjének, a 97 éves Boschán Gyulának és fiának Boschán Ernőnek irodáját dr. Kecskeméthy Albert vette át, s nem sokkal később Magyarország egyik leghosszabb praxissal rendelkezel ügyvédjét családjával együtt deportálták, s a holocaust áldozata lett.25

1944. április 1-én már a Zalai Közlöny is hírt adott a zsidó tulajdonú üzletek hatósági bezárásáról. Korábban is foganatosítottak azonban ilyen jellegű diszkriminatív intézkedéseket Zala megyében is. A keszthelyi zsidó üzletek lezárására — hivatkozva a kereskedelmi miniszter rendeletére26 — a vármegyei alispán utasítása alapján már március 29-én sor került. A járási főszolgabíró azokat az üzleteket is lezáratta, ahol a tulajdonos házastársa volt csak zsidó. 79 üzletet zárt így be, illetve pecsételt le a községi elöljáróság, amelyek közül késeibb kettőt feloldott és 20-at men22 Lásd a Zalai Közlöny, a Zalamegyei Újság és a Zalai Magyár Élet 1944. évi számait.

221240/1944 ME.

24 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai 12788/1944.

25 Boschán Gyula életéről lásd: Németh László: Emléktábla avatás Zalaegerszegen (Boschán Gyula élete és munkássága) Ügyvédek Lapja 2004. 4. sz. 49-52.

26 Kereskedelmi és Közlekedési Miniszter 38.781/1944 sz távirati rendelete.

205