Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

E tájékoztató jellegű összeállítás csak egy a sokból, amelyet a szaktárca a főispánoktól a törvény-előkészítés különböző fázisaiban bekéretett. Scitovszky tehát hosszú ideig töprengett és egyeztetett a javaslat beterjesztése előtt — majd azt követően is — a viriliseket érintő lényegi kérdések eldöntéséről. A koncepció változásával, formálódásával összefüggésben újabb és újabb háttér-információkra volt szüksége a leendő virilis választók gazdasági, társadalmi hátterét, s felekezeti preferenciáit illetően. A fenti táblázat adatai alapján Heves vármegye kivételével

— ahonnan részletes, a keresztények és izraeliták egyes foglalkozási ágakon belüli százalékos arányára vonatkozó adatok is beérkeztek — csak összefoglaló felekezeti adatsorokkal rendelkezünk. A keresztény és izraelita virilis választók igencsak elnagyolt foglakozási ágakon belüli összesítéséről és arányáról — különösen, ami az adónagyság szerinti kúriába sorolást követően alakult ki — egyelőre nem rendelkezünk kiegyensúlyozott képpel. Arról azonban meggyőződhetett a jogalkotó, hogy nem érdemes radikálisan felborítania a vármegyében a házadón, földadón, általános kereseti adón alapuló, a „diplomás” értelmiség esetén a kettős adószámítás lehetőségét figyelembe vevő lassan fél évszázados normákat, illetve máshol kell keresni a politikai status quo megmaradásának, továbbá a felekezeti arányok „kedvező” alakulásának a kulcsát. Arra is választ kaphatott a belügyminiszter, hogy a kettős adószámítás lehetőségét fenntartó, továbbá a kereseti adót mellőző kimutatások — figyelemmel a vármegyei adatok országos átlagára — az izraelita virilis választók százalékos térvesztését vonná maga után. A zsidó vallású vármegyei legtöbb adót fizetők országos átlaga a táblázat négy adókulcsára tekintettel

— kerekített adatok alapján — a következőképpen alakult:

ad I.: 28%,

ad II.: 30%,

ad III.: 23%,

ad IV. 23%.

Kiegyensúlyozott, az országos átlaghoz közelítő eredmények csak kevés vármegye esetében mutathatók ki. Ebbe a csoportba sorolható a meghatározó jelentőségű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, továbbá Szat- már, Ugocsa és Bereg vármegye is. Mélyen az országos átlag alatti eredményeket mutatott Bács-Bodrog megye, ahol valamennyi adókategóri95