Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében
leg állapítják meg, mégpedig oly módon, hogy a választott tagok száma kétszerese legyen a legtöbb adót fizető tagok számának. Az örökös tagok, illetve azoknak a tagoknak a száma, akik állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a bizottságnak nem haladhatja meg a választott és a virilis tagok együttes létszámának 1/8-1/8-ad részét. A legtöbb adót fizetők névjegyzékébe ugyanakkor négyszer annyi legtöbb adót fizetőnek a nevét kell feltüntetni, mint ahány virilis tagja a bizottságnak megválasztásra kerül. A törvényhatósági bizottság virilis tagjait maguk a legtöbb adót fizetők választják, hiszen — miként az indokolás leszögezte „a vagyonosabb elem a legközvetlenebbül, a legjobban ismeri egymást, ami még inkább biztosítja a legjobb kiválasztás lehetőségét”.39 A vármegyei virilis jegyzék összeállításánál — szintén újdonsága a javaslatnak — csak az egyenes föld- és házadót kell figyelembe venni, míg a törvényhatósági jogú városok esetében valamennyi, eddig is figyelembe vett egyenes adót beszámítják. Eltérően kívánta szabályozni Rakovszky a bizottsági tagsági megbízatás időtartamát. Míg a választott törvényhatósági bizottsági tagokat három évenként választanák hat esztendőre, addig a legtöbb adót fizető tagok megbízatása — jelezve, hogy az adó alapjául szolgáló vagyon tekintetében hat esztendő alatt jelentős változások következhetnek be — egységesen három esztendőre szólna csupán. Noha nem tartozik közvetlenül témánkhoz, újdonsága és fontossága miatt meg kell említenünk, hogy úgymond hiánypótló jelleggel a javaslat lehetővé tenné a belügyminiszter számára a törvényhatósági bizottság feloszlatásának intézményét. Ismételten Budapest a jogalkotó hivatkozási pontja, hiszen ott már az 1920. évi IX. te. óta ismeretes ez az intézmény. Noha Rakovszky akként vélekedett törvényjavaslatáról, hogy az „a demokratikus haladás szempontjait összhangba olvasztja az egészséges konzervativizmus elvével”,40 ezzel még nem nyerte el a nemzetgyűlés jóindulatát, amely érdemben nem is foglalkozott a javaslattal. Ennél fogva Rakovszky — visszavonva fenti javaslatát — a következő évben ismételten beterjesztette a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről szóló részlegesen át is dolgozott elgondolásait.41 Megújított javaslata szerint a vármegyei és városi törvényhatósági bizottság tagjai között a választott w Uo. 213. 411 Uo. 214. 41 567. számú törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről. NI 1922. XII. kötet. Budapest, 1925. 238-273. 73
