Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében
tagokon kívül helyet kapnak az állandóságot képviselő törzstagok,42 valamint azok, akik hivatali állásuknál illetve tisztségüknél fogva ülési és szavazati joggal rendelkező tagjai a bizottságnak. Vármegyékben a választott tagoknak egyharmadát az összes választhatók közül, további harmadát a községek jelöltjei közül, míg harmadik harmadát a legtöbb adót fizetők közül kell választani. Ezzel szemben törvényhatósági jogú városok esetében a bizottsági tagok kétharmad részét az összes választók, míg a fennmaradó harmadot a virilisek közül választják. A törvényhatósági bizottság létszámát — a majdani törvény szabta korlátok között — a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. A javaslat kimondta, hogy a törvényhatósági bizottság virilis tagjait a legtöbb adót fizetők saját maguk közül — de nem választókerületenként, hanem egyszerre — választják. A legtöbb adót fizetők névjegyzékébe ugyanakkor négyszer annyi legtöbb adót fizetőnek a nevét kell felvenni, mint amennyi virilis tagot (és póttagot) a legtöbb adót fizetők megválasztanak. A virilis jegyzék összeállításánál a vármegyék esetében — figyelemmel a lakosság eltérő társadalmi összetételére — csak az egyenes föld- és házadót kell figyelembe venni, míg a törvényhatósági jogú városoknál az előbbieken kívül az általános kereseti adót is számításba kell venni. Míg a virilis bizottsági tagok megbízatása három évre szól, addig az összes választók által választott tagokat három évenként hat évre választják. A virilizmus megtartása melletti jól ismert érvként rögzítette az indokolás, miszerint a virilizmusnak megvan az a „pótolhatatlan előnye”, hogy általában „magasabb értelmi színvonalon álló értékes konzerváló erőt” juttat az önkormányzati testületbe.43 Kellő politikai hátszél hiányában azonban Rakovszky megújított javaslatai is lekerültek a napirendről, csak éppen csendesebben, mint Ferdinandy korábbi tervezetei. Noha törekvéseiket nem koronázta siker, a törvényhatósági bizottság megújított szerkezetére, összetételére és választására irányuló elgondolásaiból sokat merítettek a későbbi, immáron megvalósított közigazgatási reformok. Afelől ugyanis senkinek sem lehetett kétsége, hogy előbb, vagy utóbb, de — legalább részlegesen — beváltja a kormányzat a közigazgatási reformtörvények meghozatalára irányuló ígérvényét. 42 A törzstagok száma a választott tagok egytizedét teheti ki. 43 567. számú törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről. NI 1922. XII. kötet, Budapest, 1925. 249. 74
